Page 168 - Renee Hobbs, David Cooper Moore – A médiaműveltség felfedezése
P. 168
166 A médiaműveltség felfedezése A gyerekeknek a mindennapi életükben előforduló összes szimbolikus kifejezési forma (más nyomtatott anyagok, képek, grafkák, flmek, tévé és videó, weboldalak, alkalmazások és játékok, valamint a közösségi média) kódjait és szerkezeti jellem- zőit is ismerniük kell. Mindezek fényében csodálkozunk azon, hogy néhány műveltségoktató fgyel- men kívül hagyja a tömegmédia, a tömegkultúra és a digitális média abbéli po- tenciálját, hogy elősegítse a gyerekek műveltségbeli fejlődését. Néhány általános iskolai oktató gyanakvással és félelemmel tekint a gyerekeknek a tömegmédia és a digitális média területén kifejtett aktivitására. A nem írott szövegeket néhányan másodrendűként kezelik a kisgyerekek osztálytermi oktatásában (ami például abban nyilvánul meg, hogy az írott szónak a fotókkal és a rajzokkal szembeni felsőbbren- dűségét hangsúlyozzák). Rengeteg tanár elutasítja vagy trivializálja azt, hogy a gyerekek tévéznek és flmeket néznek. Az otthon és az iskola közötti kapcsolatépí- tés fontosságát hangsúlyozva az oktatók esetleg arra kérik a szülőket, hogy bőven lássák el a gyerekeket könyvekkel, és arra buzdítják őket, hogy korlátozzák és szo- rítsák keretek közé a gyerekek flmnézési és tévézési tevékenységét, az azoknak való kitettségüket. Azt nem hangsúlyozzák a szülők előtt, hogy a szóbeli nyelvi fejlődés elősegítésének módjaként milyen értékkel bír, ha a szülők a gyerekek ked- venc tévéműsorairól, videojátékairól és flmjeiről beszélgetnek a kicsikkel. 3 Jóllehet fogékonyak vagyunk az oktatók és a szülők azzal kapcsolatos őszinte aggodalmai iránt, hogy milyen mennyiségű és tartalmú tömegmédiával találkoz- nak a gyerekek, nem szeretnénk, ha ezek az aggodalmak gátolnák a médiaművelt- ség oktatásának gyakorlatát. Akár tetszik nekünk, akár nem, a gyerekek és család- jaik igenis órákat töltenek tévézéssel, alkalmazásokkal játszva, zenehallgatással és internetezéssel. Mivel ezek a gyakorlatok értékesek és jelentősek, megérdemlik, hogy körüljárjuk és megvizsgáljuk őket. Sok szülő nincs tisztában azzal, hogy a családon belüli szociális interakció se- gíti a műveltség kialakulását. Az American Institutes for Research 2010-ben kiter- jedt fókuszcsoportos és kérdőíves kutatást végzett alacsony jövedelmű családok körében, 20 közösségben. Mivel a legtöbb szülő a családja alapvető szükségletei- nek kielégítését helyezi a középpontba, nem mindegyikük tekint magára a gyere- kei tanáraként. A legtöbbjüknek nagyon kevés ideje van arra, hogy részt vegyen a gyerekei tevékenységeiben. Sok szegény és alacsony jövedelmű szülő nem tudja, hogy olyan egyszerű tevékenységek, mint például a rímfaragó és betűfelismerő já- tékok segíthetnek a gyerekeiknek az olvasásra való felkészülésben. Néhány szülő nem olvas minden nap a gyerekeinek, mert nincs rá ideje, nem olvas jól, vagy nem tud angolul olvasni. A szülők azonban hajlandóak kipróbálni bizonyos tevékenysé- geket a gyerekeikkel, ha azok könnyen beilleszthetők a napirendjükbe. 4 Kutatók szerint a tévéműsorokról való beszélgetés elősegítheti a hallgatási kész- ség és az olvasási teljesítmény fejlődését, valamint a műveltséget fejlesztő attitűdök kialakulását. Azoknak az iskolai előkészítős gyerekeknek, akik nézik és megvitat- ják a Dóra, a felfedezőt, a Blue’s Cluest, az Arthurt, a Cliffordot vagy a Sárkány-
   163   164   165   166   167   168   169   170   171   172   173