Page 178 - Renee Hobbs, David Cooper Moore – A médiaműveltség felfedezése

176 A médiaműveltség felfedezése éves előmenetel” követelményeit. A Powerful Voices for Kids (Erős Gyerekhan- 11 gok) programban részt vevő tanárok ezenkívül jelentős különbségeket fgyeltek meg az 1–3. osztályos és a 4–6. osztályos gyerekek viselkedése és attitűdjei között. Néhány érzelmi problémákkal küzdő gyerek kivételével a kisebb gyerekek intel- lektuális kíváncsiságról tettek tanúbizonyságot, valamint szinte bármilyen tevé- kenységbe könnyen bevonhatók voltak. A nagyobb gyerekek viszont jobban hajlot- tak arra, hogy ellenálljanak, kivonják magukat, illetve kaotikusan viselkedjenek. Néhány kritikus véleménye szerint az eltávolodásra azért kerül sor, mert ami- kor az érdemjegyek és értékelések újfajta teljesítménykényszert rónak a gyerekek- re, akkor minden móka elvész az iskolából. A tanárok alkalmasint könnyített ol- vasmányokat használnak, amelyek nem igazán vonzóak a gyerekek számára, akik intellektuális kíváncsisággal viseltetnek a világ iránt, és fel tudják dolgozni a vi- zuális és digitális forrásokból származó információt – az írott szöveg dekódolásá- val járó fáradságos munka nélkül. Ha pedig otthon a felnőttek nem olvasnak túl sokat, akkor az olvasás a gyerek szemszögéből nem tűnik különösebben hasznos készségnek. A következmények ko- molyak: hozzávetőleg 6 millió gyerek (az összes nyolcadikos 70%-a és az összes tizenkettedikes 65%-a) olvasási szintje nem üti meg a saját évfolyamának mér- céjét. 12 Kutatók megállapították, hogy a gyerekek olvasásra vonatkozó attitűdjei – azok az attitűdök, amelyek megszabják, hogy egy tanuló él-e egy tanulmányi vagy ki- kapcsolódási célú olvasási lehetőséggel, vagy kitér előle – szoros kapcsolatban vannak az olvasási készséggel. Ironikus módon, ha az alsó évfolyamokban csak 13 az olvasás szerepel a tantervben, a dekódolásra és a betű-beszédhang megfelelte- tésre helyezve a hangsúlyt, akkor kevesebb idő maradhat a természettudományok- ra, a művészetre, a zenére és a társadalomtudományokra, amelyek révén a gyere- kek gazdag tartalomhoz, háttérismeretekhez juthatnának, valamint kutatásalapú tanulást folytathatnának, ami segíti az absztrakt gondolkodást és a szókincs fejlő- dését. Mivel pedig az alsó tagozatos tanárok általában az elbeszélő (történetmesélő) szövegekre hagyatkoznak, előfordulhat, hogy a negyedik osztályba kerülő gyerekek nem sokat tudnak az egyéb műfajú szövegek formájáról és szerkezetéről (ideértve a dokumentumvideókat, a weboldalakat, az újság- és folyóiratcikkeket, a tényfel- táró szövegeket), különös tekintettel azokra, amelyekkel a tantermen kívüli világ- ban találkoznak. Mindezen okokból a szakértők a következő stratégiákat ajánlják a műveltség tanulásának ösztönzésére: – A diákok által feltett kérdések és kutatás révén az írott szövegekből történő in- formációszerzés valós szükségével ösztönözzük a gyerekeket. – Tegyük lehetővé, hogy a kisgyerekek gyakrabban találkozzanak tényfeltáró szö- vegekkel és diskurzussal, ideértve a multimédiás forrásokból származó infor- mációt is (például hírlapok és folyóiratok, videók, dokumentumflmek, honla- pok és közösségi média).