Page 215 - Renee Hobbs, David Cooper Moore – A médiaműveltség felfedezése

8. fejezet: A szerző és a közönség 213 A szerzőség fogalmára gondolva az általános iskolai oktatás világában az embe- reknek olyan nevek jutnak az eszébe, mint Jon Scieszka, Maurice Sendak, Tomie DiPaola, Roald Dahl, Ezra Jack Keats, A. A. Milne, Jerry Spinelli, Lois Lowry és Avi. Talán az olvasónak is van egy kedvenc gyerekszerzője, akinek a munkája ins- pirálólag hatott rá. Mire iskolások lesznek, a gyerekek már megértik a különféle médiumokat, amelyekkel naponta találkoznak – a történetek azok történetek. Legyen szó ked- venc könyveikről, tévéműsoraikról, videojátékaikról vagy flmjeikről, a gyerekek a játékaikban az írott és tömegmédián keresztül átélt képzeletbeli szituációkból épít- keznek. Ám csakhamar kezdenek ráébredni a kedvenc történeteik közönségének tagjai- ként betöltött szerepükre is, csakúgy, mint a saját eredeti történeteik szerzőjeként betöltött szerepükre. A szerző és a közönség közötti kapcsolat a legalapvetőbb kapcsolat a média és a kommunikáció minden formájában. A szerzők kreatív és szándékos választás jellegű döntéseket hoznak műveik meg- alkotása során, gyakran egy konkrét célközönséget szem előtt tartva. A közönség a saját értékein és korábbi médiatapasztalatain alapuló elvárásokkal bír, köztük a műfajokról és célokról alkotott elképzelésekkel. A szerzőség fogalma nem korlátozódhat az írott médiára. A gyerekeknek tud- niuk kell, hogy a fotósok is szerzők. A flmkészítők is szerzők. A videojáték-készí- tők is szerzők. A weboldalkészítők is szerzők. A zenészek is szerzők. A számítógép- programozók és az alkalmazástervezők is szerzők. A kreativitás számtalan formát ölthet. Ezért növeli az önérvényesítési esélyeinket az, ha megtanulunk jól írni és rajzolni – ez két olyan alapkompetencia, amelyek segítenek nekünk szerzővé válni. Sok gyerek nem érti, hogy a szerzőség fogalma hogyan hozható kapcsolatba az ő kedvenc médiumával. Tanulmányaik alapján egyedül az írott médiával hozzák összefüggésbe a szerzőség fogalmát. Mivel pedig a kisgyermekek világa gyakran mágikus, a média pedig kedvében jár a képzelőtehetségüknek (mint a speciális effek- tusokban bővelkedő szezonális kasszasikerek mozivarázslata esetében), a gyerekek ennek megfelelően reagálhatnak azokra a láthatatlan folyamatokra is, amelyek ré- vén a tévéműsorok, flmek, videojátékok és weboldalak születnek. Mégis, 8 éves korukra a gyerekek előtt – az 5, 6 és 7 éves korú társaiknál sok- kal nagyobb valószínűséggel – kezdenek derengeni a szerzőtípusok (írók, rende- zők, énekesek, animátorok, programozók) és a célközönségtípusok (fúk, lányok, gyerekek, felnőttek) körvonalai. Ha második vagy harmadik osztályos gyerekeket reklámokról kérdezünk, esetleg meg tudják mondani, milyen terméket népszerűsít az adott reklám („Ez gabonapelyhet reklámoz!” vagy „Ez egy játékreklám!”), il- letve kinek szánták azt („Ezt az anyukám használja!” vagy „Ez lányoknak való!”). A legtöbb gyerek esetében, akikkel az általános iskolai osztályokban dolgoz- tunk, azt tapasztaltuk, hogy nemcsak hogy elfogadják a szerzőkre és a közönségre vonatkozó új ismereteket, de roppant kíváncsiak is arra, hogyan készül a média.