Page 226 - Renee Hobbs, David Cooper Moore – A médiaműveltség felfedezése

224 A médiaműveltség felfedezése Rengeteg kérdés merült fel bennünk a kutatásunkkal kapcsolatban. Például le- hetséges-e, hogy az egyszerű kártyaválogatási tevékenység nem elég komplex a nagyobb diákok számára, akiknek a megfgyelései gyakran alaposak voltak ugyan, de nem kapcsolódtak a célközönségre és az üzenet céljára vonatkozóan feltett, konkrét kérdésekhez? Van-e értelme más értékelési formákat keresni a nagyobb diákok számára, megkülönböztetve őket a kisebbektől, akiknél sok alapvető mű- veltségi készség még kialakulóban van? Az összes diák teljesítményét megvizsgálva arra jutottunk, hogy a célra és a célközönségre való következtetés szoros korrelációban van a diákok olvasásértésé- vel – utóbbit szabványos teszteken elért olvasási (de nem a matematikai) eredmé- nyeiken mérve. Kutatásunk összhangban van más kutatók munkájával, akik úgy vélik, hogy a történetekre vonatkozó következtetés és predikcióalkotás valójában a kezdő olvasók alapvető olvasásértése kialakulásának előfutára lehet. 11 Szeretnénk tudni a választ a következő kérdésre: milyen mértékben gyakorol kedvező hatást a diákok írásbeli műveltségi készségeire idővel az, ha több média- formát illetően is aktiváljuk a következtetési képességüket? Ezen elképzelések általunk végzett, nagyon gyerekcipőben járó vizsgálata talán futó képet adhat az abban rejlő potenciálról, ha a kisgyerekeket bevezetjük a digitális és médiaművelt- séghez kapcsolódó fogalmakba és tevékenységekbe. A diákok tanulási viselkedésformái Megpróbáltuk kideríteni, milyen hatással lehetett a Powerful Voices for Kids (Erős Gyerekhangok) program a gyerekek iskolai viselkedésére, ezért meg- kértünk a tanárokat, hogy tegyenek pipát azoknak a gyerekeknek a neve mellé, akik rendszeresen tanúsítják a következő viselkedésformákat: 1. A diák értelmes kérdéseket tesz fel. 2. A diák magabiztosan fejezi ki a gondolatait élőszóban. 3. A diák lelkesen használja a médiát és a technológiát. 4. A diák kapcsolatot teremt az osztályterem és az osztálytermen kívüli élete között. Refexió és megvitatás tárgyául szolgáló kérdések: Értékként kezelik eze- ket a viselkedésformákat a tanár iskolájában? Akként kellene kezelniük? Miért, illetve miért nem? Milyen várható és előre nem látott következményei lehetnek annak, ha olyan tanulási környezetet teremtenek, amelyben érték- ként kezelik ezeket a viselkedésformákat?