Page 221 - Renee Hobbs, David Cooper Moore – A médiaműveltség felfedezése

8. fejezet: A szerző és a közönség 219 Ezt néha a felelősség fokozatos átruházásának is nevezik. A diákok hajla mosak 3 hatékonyabban kihasználni az idejüket és többet tanulni, ha a tanárok elmagyaráz- zák, hogy pontosan minek az elsajátítását várják el tőlük, valamint bemutatják ne- kik az adott tanulmányi feladat elvégzéséhez szükséges lépéseket. A közvetlen ok- tatást előnyben részesítő tanárok egyértelmű célokat szabnak a diákok számára, meggyőződve arról, hogy azok értik a célokat. Egymásra következő, jól szervezett feladatok sorát adják a diákoknak, és gyakran tesznek fel kérdéseket, hogy megál- lapíthassák, értik-e a munkát a tanulók. Végül, a tanárok lehetőségeket nyújtanak a diákoknak a tanultak gyakorlására. Megállapítást nyert, hogy az általános iskolás gyerekek esetében a közvetlen instrukció, amely arra irányul, hogy segítsen nekik egy bekezdés vagy rövid szövegrész fő gondolatának felismerésében és megfogal- mazásában, roppant hatékonyan fejleszti az olvasásértési készséget. 4 Az a tanár, aki már érezte a „döntésmegalapozó” tesztek nyomását, tudja, hogy nem minden koncepció „tanítja magát”, bármilyen gondosan kialakított is a tanu- lási környezet. Néhány tanár bizalmatlan a hosszúra nyúló kompozícióalkotási és médiakészítési tevékenységekkel szemben, mivel úgy véli, hogy azok elvonhatják a fgyelmet a specifkusabb tanulási célokról. Lisa Delpit oktatásszakértő rámuta- tott, hogy az olyan kompozícióalkotási tevékenységek, amelyek lehetővé teszik a diákok számára, hogy az alapvető készségek explicit kifejlesztése nélkül juttassák kifejezésre fuenciájukat, gyakran azzal járnak, hogy a diákok sebezhetők lesznek az olyan helyzetekben, amelyekben ezek a készségek számítanak leginkább (pél- dául döntésmegalapozó tesztek, felsőoktatási jelentkezések és állásinterjúk eseté- ben). 5 Ami a digitális és médiaműveltséget illeti, mind a közvetlen oktatásnak, mind pedig a médiakészítési tevékenységeken alapuló beágyazott oktatásnak megvan- nak a maga előnyei a diákok számára. Ott vannak a fejlettségi szinttel kapcsolatos aggodalmak: második osztályban sok diák még éppen csak elhagyja azt a fejlődési szakaszt, amelyben nehézséget okoz neki a valóság és a fantázia elkülönítése. Az absztrakt gondolkodás kognitív kihívást jelent, mégpedig olyat, amely többféle megközelítéssel is megkönnyíthető. Mi több, azt találtuk, hogy Kate és Mona osztálya egyaránt jól szerepelt egy tévéműsorkártya-válogatási feladat során, amikor is arra kértük a gyerekeket, hogy tévéműsorok képeinek csoportosításával tegyenek tanúbizonyságot arról, hogy megértették a célközönség és a cél fogalmát. A célközönség fogalmára vonatkozó közvetlen és beágyazott oktatás egyaránt segített Kate és Mona 8 és 9 éves tanít- ványainak – akiknek legtöbbjét tanulmányi felzárkóztatásra jelölték ki – abban, hogy teljesítményben felülmúljanak egy több évvel idősebb diákokból álló kont- rollcsoportot. 6 Tudjuk, hogy ha a médiából levont következtetéseinkről van szó, akkor nincse- nek jó válaszok. Mégsem hagyunk fel a következtetések levonásával, sem a hasz- nosakéval (annak a megértése már nagyon kicsi korban, ahogyan bizonyos reklá-