Page 237 - Renee Hobbs, David Cooper Moore – A médiaműveltség felfedezése

9. fejezet: A gyakorlat átalakítása 235 A digitális és médiaműveltség területén alkalmazott szakmai fejlesztési megközelítéseink áttekintése A tanárok gyarapodásának és tanulásának elősegítése érdekében többet akartunk tudni a különféle szakmai fejlesztési modellek erősségeiről és korlátjairól. Természetesen nem létezik „egyetlen jó módszer” arra, hogy tanárokat a szak- mai fejlődést célzó tapasztalatokban részesítsünk. Mivel arra törekedtünk, hogy mind a városi, mind a külvárosi iskolákban dolgozó tanárokat elérjük, ezért egy hároméves időszak alatt a következő öt különböző tanárfejlesztési modell alkal- mazását vizsgáltuk: 1. Egyhetes nyári továbbképző tanfolyam, amely során tanárok egy nagyobb cso- portja részesült mesterképzési szintű, szeminárium típusú tanulási élményben. 2. Nyári „tárt kapuk” program, mely során oktatók egy vagy több napon át részt vehettek egy szakmai fejlesztő programban, megfgyelhették az osztálytermi munkát, valamint láthatták a médiaműveltséget „működésben”, mindezt egy gyerekek számára szervezett nyári tanulási program keretében. 3 Iskolai mentorprogram, melynek keretében egy mesterképzésben részt vevő hallgató mentorként, előre megszabott óraszámban, a tanár saját osztályában, heti gyakorisággal segítséget és támogatást nyújt egy adott tanárnak (vagy egy kis csoportnak) az oktatásban. 4 Kis tanulóközösség, amelyben tanárok egy kis csoportja egy tanéven át havonta találkozott velünk; közösen segítettünk nekik abban, hogy a médiaműveltséget beépítsék a tananyagukba. 5 Oktatók számára szolgáló, ingyenes online weboldal (www.powerfulvoicesforkids. com) óratervekkel és videókkal, mely egy oktatókat célzó, online tanárfejlesztő tanulási program részeként történő felhasználásra készült. Amint azt a következő leírásokból látni fogjuk, e megközelítések mindegyike ren- delkezett bizonyos affordanciákkal és korlátokkal. A megközelítések tükrözik az idő, a költségkeret, valamint a körülmények szorításában végzett munka komplex realitásait, amely korlátok együtt járnak e munka tanárokkal és iskolai vezetők- kel történő összehangolásával. A könyv végén („C” forrásanyag) egybegyűjtjük a Powerful Voices for Kids (Erős Gyerekhangok) programba ágyazott legfonto- sabb gondolatokat, koncepciókat és elveket. Reméljük, hogy amint olvasóink révén egyre több tankerületbe eljut ez a program, egyre teljesebb képet kapunk arról, hogy e megközelítések milyen hatással vannak az általunk elért tanárok ismere- teire, attitűdjeire és készségeire.