Page 82 - Renee Hobbs, David Cooper Moore – A médiaműveltség felfedezése

80 A médiaműveltség felfedezése A való életből vett problémák megvitatásának elsajátítása a folyvást táguló világban A tanárok tudják, hogy az emberek önmaguk, a családjuk, közösségük és nemze- tük iránti felelősségérzete, valamint a polgárhoz méltó cselekvésre való képessége szoros kapcsolatban van a szocializációval. A szocializáció egyik dimenziója az állampolgári szerepvállalás gyakorlata az általános iskolai évfolyamokban, ami gyakran ölti a közösségben nyújtott szociális szolgálat formáját, adománygyűjtési projektekben való részvétel, valamint olyan egyszerű szociális cselekvési kezde- ményezésekhez való csatlakozás formáját, amelyek néha szerencsétlenségről szóló hírekhez vagy más, releváns hírekhez és aktuális eseményekhez kapcsolódnak. A gyerekek készségeket és szellemi magatartásformákat sajátítanak el ezeken a tevékenységeken keresztül, ideértve a kulturális különbségek iránti toleranciát, a közösségépítést, valamint a közös célokra irányuló kollektív cselekvés támoga- tását is 1916-os, Democracy and Education (Demokrácia és nevelés) című könyvében John Dewey flozófus és oktatási reformer azt a véleményét fejtette ki, hogy nem szabad készpénznek vennünk a demokráciához szükséges magatartásformák és 4 erények kialakulását. Ezek a szellemi magatartásformák demokratikus közös- ségekben való részvétel útján alakulnak ki, azaz olyan helyeken, ahol egyének cso- portjai gyűlnek össze közösségi érdekek apropóján, és ahol párbeszéd jön létre a különböző nézeteket vallók között. Nem meglepő módon az erőteljes osztálytermi dialógus és eszmecsere, vala- mint a fatalok állampolgári szerepvállalásának minősége és iskolában elért álta- lános sikere között szoros kapcsolat mutatkozik. Azonban, bár az általános iskolai oktatók nagyra értékelik a beszélgetést mint oktatási technikát, a kisdiákokkal folytatott értékes diskurzus megteremtésében rejlő számtalan kihívás gondot okoz- hat nekik. Sok tanár számol be arról, milyen sok időbe kerül, hogy az összes gye- reket bevonják a beszélgetésbe. A kötelező programok és a szabványosított tesztek számos kreatív tevékenységre korlátozólag hatnak, a gyerekekkel folytatott beszél- getésre és dialógusra szánt időt is beleértve. A beszélgetési készségnek azonban minden évfolyam szintjén hangsúlyt kell kapnia. A tanulók részletes instrukciók hiányában mutatott bomlasztó viselkedése el- rettentheti a tanárokat attól, hogy dialógust alkalmazzanak az osztályteremben. Ha a gyerekek nem tudják kivárni a sorukat, gyenge hallgatási készségről tesznek tanúbizonyságot vagy hiányzik belőlük a társaik iránti kölcsönös tisztelet, akkor nehéznek bizonyulhat megfelelő diskurzust kialakítani a kisgyerekek között. A ta- nárok felismerik, hogy a hallgatási készségben meglévő különbségek a teljes folya- 5 matra hatással lehetnek. Az „Én is!” jelenség is frusztrálhatja vagy kifáraszthatja a tanárokat, amikor is az egyik gyerek ötlete vagy észrevétele arra inspirál más