Page 103 - aczel_petra_muveljuk_a_mediat.exe

Andok MónikA: Médiahatások 101 4.2. táblázat: A kutatások felosztása (Merton, 2002b: 524–538 alapján) Amerikai hagyomány Európai hagyomány A néphiedelmek szociológiai A tudás társadalmi gyökereit igyekszik tanulmányozására épül Ez pedig inkább feltárni, azt, milyen módon befolyásolja vélekedés és nem tudás A közvélemény, a tudást, a gondolkodást a társadalmi a tömeghiedelem, a népi kultúra érdekli struktúra Inkább a társadalmilag (nem empirikusan) igazolt tudásra helyezi a hangsúlyt Széles rétegeket vizsgál. A tömegközönség A szellemi elitet vizsgálja. Az értelmiségi érdekli, a közönségre tett hatás, látószöget keresi. A közönség nézőpontja a vélemények terjedése. annyiban érdekli, ha hatással van az elitre Információval foglalkozik, A tudást tények és eszmék összességének ami szükségszerűen töredezett. tekinti Empirikus kapcsolatokat keres Logikai, értelmező kapcsolatokat keres. Az empirikusan megállapított tényeknél Rögtön magyaráz, nem érdeklik horgonyoz le, ezekkel foglalkozik szűk az empirikus tények (Merton szavaival: körben. Emiatt az elméleti lehetőségeket a kocsit fogják a ló elé. 1. probléma: nem mindig veszi észre így csak hátrafelé lehet menni 2. probléma: néha teljesen eltűnik a ló.) Triviális kérdésekről esik szó empirikus Fontos kérdésekről esik szó empirikusan szigorral kétségbevonható módon Számos módszert, technikát dolgozott ki Szellemileg megalázó a prózai részletesség. az interjúra: csoportos–egyéni, irányított Az érvek forrásai: történelem, diszkurzív – nem irányított, feltáró–fókuszáló, egyedi flozófa, művészetek. keresztmetszeti – ismételt, panel stb Fontos a megbízhatóság, ellenőrizhetőség. Elhanyagolja a megbízhatóság problémáját. Figyelmének középpontjában Figyelmének középpontjában a forrás áll. az eredmény áll Szervezeti értelemben: kutatócsoportban Szervezeti értelemben: magányos tudós vagy kutatási szervezetben dolgoznak dolgozik néhány asszisztenssel + Katonai, piaci érdeklődés árnyalja az amerikai tömegkommunikáció-kutatást A kortárs médiakutatási kézikönyvek is kiemelt szerepet szánnak a kérdésnek Jane Stokes könyvében három fő utat ajánl a média, illetve a kultúra kutatására: – a szövegelemzést, kulturális és médiaszövegek elemzését; – a média intézményrendszerének, illetve a kultúriparnak a tanulmányozását; – a közönség tanulmányozását