Page 121 - Andy Ruddock – Ifjúság és média

5. fejezet: Médiahasználók 119 munka alapozta meg azt a lehetőséget, hogy a „mobilidentitások” politikai jelentő- ségére a média, a politika, a tér és az identitás összefüggéseinek vizsgálatából kiindulva refektálhassunk. Lényegében ez az oka annak, hogy a mobil média-kul- túra működését nem lehet megérteni a feminista médiaelmélet nélkül, különösen azért, mert az irányzat a tizenéves lányok médiahasználatának problémái körül alakult ki. A téma vizsgálata az alábbi pontokat fogja érinteni: – a szubkultúra-kutatásokhoz visszatérve elmagyarázzuk, hogy a „defenzív tér” gondolata hogyan keltette fel az érdeklődést a média és más, az anyagi-társadal- mi környezet jelenségei közötti kölcsönhatásokat illetően, és hogy ezek hogyan ösztönzik a társadalmi jelentéssel bíró cselekvések megjelenését; – kifejtjük, hogy a hálószobai kultúrák tanulmányozásán keresztül a feminista tu- dósok hogyan dolgozták ki a média, a tér és az identitás kapcsolatának értelme- zését; – megmagyarázzuk, hogy a jelentős feminista kutató, Angela McRobbie miért gondolta azt, hogy a korai brit szubkultúra-kutatás máig alapvető tanulságokkal szolgál a média, a kultúra és a politikai valóság kapcsolatának megértését illető- en egy olyan világban, ahol a média továbbra is támogatja a nők folyamatos, globális kizsákmányolását; – bemutatunk olyan vizsgálatokat, amelyek a fatal női mobiltelefon-felhasználók- ból kiindulva összekapcsolják a médiahasználat tapasztalatait a szociálpolitiká- val és a társadalomtörténettel. A szubkultúra-kutatások és a defenzív tér elmélete A feminista médiakutatás az ifjúsági médiakutatás történetének legjobb példáit nyújtja arra, hogyan lehet megmagyarázni a médiahasználat, a kultúra és az iden- titás közötti kapcsolatot. A feminista médiakutatók különös érzékenységet tanúsí- tottak az olyan „személyes” terek jelentősége iránt, mint például a hálószoba, ami egyre fontosabb szerepet játszik a mobilmédia-kultúra kutatásában. A feministák a szubkultúra-kutatás jelentőségét abban látták, hogy a terület összekapcsolja a fatal médiafelhasználók vizsgálatát az anyagi kultúra szélesebb értelmezésével. Továb- bá a szubkultúra-kutatás alapozta meg azt az elképzelést, hogy az ifjúsági identitá- sok olyan társadalmi terekben jönnek létre, amelyek a történelmet, a hagyományt, a szociálpolitikát és a gazdasági változásokat tükrözik. A feministák úgy tartották, ezeket a megközelítéseket csak úgy érthetjük meg, ha nagyobb fgyelmet fordítunk azokra a dolgokra, amelyekben a lányok örömüket lelik. A brit szubkultúra-kutatások abból az elképzelésből indultak ki, hogy a zene és a divat különösen nagy hatással volt a brit fatalokra a második világháború után. A divat „kreatív” válaszként született meg azokra a drámai változásokra a nemzet életében, amelyeket a változó társadalomföldrajz és különösen a hagyományos