Page 124 - Andy Ruddock – Ifjúság és média

122 Ifjúság és média reprodukcióért felelős társadalmi csoport), míg a részmunkaidős foglalkoztatás növekedése önmagában is felerősítette a nők harciasságát” (CCCS Women’s Studies Group, 1978, 53.). Angela McRobbie: a hálószobai kultúrák és a mobil média összekapcsolása Az otthoni terek társadalmi aspektusainak feminista értelmezése két szempontból lényeges: egyrészt rámutat arra, hogy a személyesnek tűnő médiahasználati prefe- renciák gyakran nyilvánosságban zajló folyamatokat tükröznek; másrészt az ottho- ni környezetet olyan helyként határozták meg, ahol a feminista politika „defenzív pozícióban” jelenik meg. McRobbie és Garber (1978) amellett érveltek, hogy a lá- nyok azért nem szerepeltek a korai szubkultúra-kutatásokban, mert az irányzat olyan helyszíneken végezte a kutatásokat, amelyek iránt a lányok sem fzikailag, sem érzelmileg nem voltak elkötelezve. A lányok marginális szerepet játszottak a nyilvános kultúrákban, éppen azért, mert a privát szféra megteremtésében játszot- tak központi szerepet, így az otthon volt az a hely, ahol helyt kellett állniuk. McRobbie és Garber ezekből a felismerésekből kiindulva alapozták meg a feminis- ta „hálószoba-tanulmányok” irányzatát, amely arra kívánt magyarázatot adni, hogy a fatal lányok médiahasználati gyakorlatai mit árulnak el arról a társadalom- ról, amelyben élnek. McRobbie és Garber meg akarták változtatni a szubkultúra-kutatások impli- cit kulturális hierarchiáját, amelyben kizárólag azoknak a szubkultúráknak a fatal tagjai számítottak, amelyek nyíltan szembeszálltak a társadalmi normákkal. Az 1970-es években a lányok nem szubkultúrák tagjai voltak, hanem rajongók. A tizenéves lányok, akik úgy tűntek, hogy megmagyarázhatatlan módon bálvá- nyozzák az aktuális „pin-up” popsztárokat, a kezük ügyében lévő eszközöket fel- használva alkottak jelentéseket (tinimagazinok, lemezek, televízió) olyan elkülöní- tett terekben, a hálószobáikban, ahol azt csinálhatták, amihez csak kedvük volt. A lányok kultúrája sokkal inkább a gyűjtögetésről és a rendszerezésről szólt, mint a nyilvánosság előtt történő szereplésről, ha másért nem, azért, mert sokkal keve- sebb lehetőségük volt megjelenni a nyilvánosság előtt, mint a fúknak. Bár a kedv- teléseik legtöbbször romantikus fantáziákra irányultak, amely a szerelemmel és a házassággal kapcsolatos hagyományos normák megerősítéséhez vezettek, ez nem akadályozza meg azt, hogy ezen a példán keresztül mutassuk be, hogy a populáris kultúra hogyan képes megszólaltatni a feminista törekvéseket. McRobbie hitt abban, hogy ezek a vizsgálatok továbbra is relevánsak, amennyi- ben a kortárs médiát szeretnénk megérteni. Meg volt győződve arról, hogy a digi- tális, nemlineáris mobilkultúráknak továbbra is megkülönböztetett ideológiai hatásuk van, amely elkendőzi a női munkaerő világgazdaság által történő kizsák-