Page 128 - Andy Ruddock – Ifjúság és média

126 Ifjúság és média ségeket kovácsoltak össze. Rowan Williams, Canterbury brit érseke, világi bigott- sággal vádolta a nikáb viselésének ellenzőit. Werbner azzal érvelt, hogy sok fatal muszlim asszony a fátyol viselésén keresztül írta meg „saját történetét”, olyan kö- rülmények között, amelyeket nem ők választottak maguknak: „ami a lefátyolozás és a háremek szélsőséges iszlám ideológiájának tűnik (…), az valójában felhatal- mazza ezeket a fatal nőket arra (…), hogy ők maguk válasszák meg a házastársu- kat, akár a szülői akarat ellenére is.” (2007, 171.) Mobiltelefonok Tehát a fátyol szintén a nyilvános és a személyes identitások között közvetítő kul- turális gyakorlatnak tekinthető. Hijazi-Omari és Ribak (2008) tizenéves palesztin lányok mobiltelefon-használatával kapcsolatos kutatása azt a vizsgálta, hogy azok a nemi és generációs identitásokkal kapcsolatos kérdések, amelyek a fátyolviselet- tel összefüggésben is megjelentek, hogyan vannak jelen olyan médium esetében, amely mindig is a személyes szféra és a kollektív női identitás közti teret foglalta el. Ebben az esetben a felhasználók élettörténetének és a technológiáknak is egy- formán fontos szerepük van. Talán egyetlen technológia sem ragadja meg jobban a hétköznapiság és az inti- mitás politikáját a mobiltelefonoknál. Általában arra használjuk őket, hogy szemé- lyes vagy banális üzeneteket továbbítsunk egy vevőhöz. Pedig e mögött az egysze- rű gyakorlat mögött számos makrodinamika húzódik meg. „A mobilok jelentését” részben azok a kereskedelmi narratívák határozzák meg, amelyek rávesznek ben- nünket arra, hogy mobiltelefont akarjunk, és megértsük, hogy ez az eszköz milyen változásokat hoz az életünkbe (Aguado és Martinez, 2007). A mobiltelefon-ipar gazdasági jelentőségét nem szabad alábecsülni. Jamaicában a mobiltelefon multifunkciós mindennapi eszköznek számít. Tehát ez az eszköz olyan nélkülözhe- tetlen, „személyes” stílustartozék, hogy a technológia társadalmi felhasználásának sokszínűsége már különböző iparágak támogatását igényli. A személyes alkalma- zások összességének kumulatív hatása van, s ez a mobiltelefon-használatot a jama- icai gazdaság nélkülözhetetlen területévé teszi (Batson-Savage, 2007). Mindez nem hígítja fel azokat a mindennapi identitáspolitikákat, amelyeket a felhasználók megtapasztalnak – ez a tény különösen nagy hangsúlyt kap a femi- nista médiakutatásban. Cecilia Uy-Tioco (2007) ezt az érvelést alkalmazza, ami- kor a globális nagyvállalati hatalom nőkkel szemben támasztott követelményeit vizsgálja. A szerző bemutatja, hogy a Fülöp-szigeteki migráns munkavállalók ho- gyan használják a technológiát arra, hogy egyszerre lehessenek „jó” és „hiányzó” anyák, mivel arra kényszerülnek, hogy a tengerentúlon vállaljanak munkát. Hong- kongban a lányok SMS-kultúrát hoztak létre, amely vitákat generált a médiamű- veltség új formáiról, és átalakította azt, ahogy a médiumok személyes használata