Page 155 - Andy Ruddock – Ifjúság és média

6. fejezet: Médiaerőszak 153 kozó megállapításnak számít. A következő logikus kérdés így az lehet: hogyan al- kalmazhatjuk ezeket a megközelítéseket akkor, amikor a közösségi média és a médiahasználók is részt vesznek a napirendek meghatározásában és a mítoszok fenntartásában. Az iskolai lövöldözéseket vizsgáló fnn kutatások, amelyek közép- pontjában a Jokela (2007) és Kauhajoki (2008) városaiban elkövetett gyilkosságok állnak, erre a kérdésre is választ adnak. Ezek a vizsgálatok egy tudományos elkép- zelést dolgoznak ki a keretezés és a valóság összefüggéseiről azáltal, hogy bemu- tatják, az erőszak, a proft, a médiatechnológiák, a médiavállalkozások és a média- használók ma is éppen úgy kapcsolódnak össze, eltérő nemzeti és politikai feltételek között, ahogyan azt Gerbner is felismerte. Viszont lényeges különbség, hogy itt a keretezés nagy részét már maga a nyilvánosság végzi. Finnország: mi történik, ha a közösségi hálózatok szolgáltatják a híreket? Muschert kutatásai a hírekre koncentráltak, ami azt jelenti, hogy az állítása, mi- szerint a mítoszokat és a napirendeket a kereskedelmi érdekek vezérlik, inkább csak feltételezések, és nem empirikusan alátámasztott érvek. Ezt egészíti ki Sumiala és Tikka fnn lövöldözéseket elemző tanulmánya (2010), amely jól meg- alapozott példája annak, hogy egyes különleges, a termeléssel és a médiával kap- csolatos gyakorlatok hogyan lehettek negatív hatással a Jokela és Kauhajoki város- aiban előforduló esetek magyarázataira. Távolról úgy tűnhet, hogy a média vonatkozásában ezek az esetek eltérőek voltak, mert a közösségi média felhaszná- lói már jóval azelőtt megkezdték a keretezés folyamatát, mielőtt a hivatásos újság- írók dolgozni kezdtek. Az online keretezés jelentős befolyást gyakorolt a média- szakemberekre, arra kényszerítve a fnn hírügynökségeket, hogy felhagyjanak a közszolgálat elveivel annak érdekében, hogy visszaszerezzék olvasóikat. Bár a kö- zösségi média megkérdőjelezte a befolyásos médiavállalatok (például a Helsingin Sanomat) keretezési monopóliumát, a nyereségorientált „rétegzett” nyelv működé- se (amely a szórakozás, az információ és az erőszakból származó proft etikája kö- zött közvetített) továbbra is meghatározó tényező maradt. Ez azt mutatja, hogy a demokratikus média viszonyai között nem feltétlenül változnak azok a kérdések, hogy mi inspirálja a médiaerőszakot, mit jelent, és milyen hatása van. 2007. november 7-én, éppen ebédidő előtt, a fnn tinédzser, Pekka-Eric Auvinen, Jokela High School Massacre (Jokela Középiskolai mészárlás) címmel posztolt egy videót a YouTube-on, majd elkerékpározott a megnevezett intézményhez, agyonlőtte az osztályfőnökét, egy nővért és hat diákot, végül öngyilkos lett. Keve- sebb mint egy évvel később, 2008. szeptember 23-án, Maarti Saari egy szinte tel- jesen hasonló tömeggyilkosságot követett el: a fú először olyan fényképeket töltött fel magáról a fnn IRC-Gallery üzenőfalára, amelyeken fegyvert szegezett a kame-