Page 159 - Andy Ruddock – Ifjúság és média

6. fejezet: Médiaerőszak 157 Az April Showers abból a nyers tapasztalatból indult ki, hogy milyen érzés a puska csöve előtt állni, majd ezt foglalta „keretbe” egy sor tárgyalás (flmes iskolák fel- keresése, befektetők keresése, flmsztárok alkalmazása, a közönség megtalálása 8 és egy olyan történet elmesélése, amely tisztelettudó és egyben a többi túlélőnek is segítséget nyújthat), jelölő folyamatok sorozatával, amelyekben végül, az eredeti szándékoktól függetlenül, elkerülhetetlen problémaként merültek fel a médiaerő- szakból húzható haszonnal kapcsolatos etikai kérdések – az, hogy mindez milyen áron történik. A látszólag közösségi hálózatok által motivált iskolai lövöldözések jól illeszked- nek abba az elképzelésbe, miszerint az üzenetküldő rendszerek arra ösztönzik a médiahasználókat, hogy kereskedelmi célokból kövessenek el erőszakot, vagy olyan okokból, amelyeknek végül kereskedelmi hatásai lesznek. A közösségi háló- zatok megerősítik azt az alapigazságot, hogy a médiaerőszak a haszonszerzés je- gyében ragadja meg a tömegek fgyelmét. Ebből adódóan azokkal a morális dönté- sekkel, amelyekkel az olyan előadók szembesülnek, mint ICP és Eminem, miközben a művészet és a kereskedelem viszonyát tárgyalják, a hétköznapi média- használók is találkoznak, akik felelősek azért, hogy az üzenetek hogyan kerülnek a nyilvánosság elé. Bár valószínűleg senki sem tervezte el előre, a fnn esetek kö- rüli izgalom és online aktivitás előre jelezték azokat a kereskedelmi stratégiákat, amelyek elfedték azt, hogy valójában mi is történt, és hatással voltak arra, hogy az esetek hogyan csapódtak le a köztudatban. Mindenesetre ez nem az az ügy, amit a médiademokrácia megvalósulásaként kellene ünnepelni. A médiaerőszak megjelenése nem azért általános, mert népszerű a fatalok kö- zött, de a vonzerejét valószínűleg növeli az a tény, hogy egy olyan dologról van szó, aminek a létrehozásában és megosztásában egyre több fatal vesz részt. Ezért kijelenthetjük, hogy a fatal médiahasználók nem teljesen ártatlanok a médiaerő- szak által felvetett erkölcsi kérdéseket illetően. Az iskolai lövöldözésekkel foglal- kozó kutatások azt mutatják, hogy a médiaerőszak okán érzett aggodalom nem feltétlenül változik meg akkor, ha az erőszak már nem a befolyásos médiavállalko- zások terméke. Ebben az esetben a közösségi média megsokszorozza az értelme- zési lehetőségeket, és további hatásként azt tapasztalhatjuk, hogy az egykor csak a flmekre és a televízióra jellemző nyelvhasználat a hétköznapi nyelvben is megje- lenik. Ez arra utal, hogy a digitális média tovább fokozza a médiaipar és a nyilvá- nosság összefonódását (Van Dijck, 2010), ami azt jelenti, hogy a médiaerőszak to- vábbra is ugyanúgy az üzenetküldő rendszerek problémája marad, mint ahogy ez a lineáris média korában jellemző volt. Ez az egyre szorosabb összefonódás más olyan területeken is kifejti a hatását, ahol a fatalok és a média kapcsolatba kerül- nek egymással. Ez elvezet minket a fatalok és az egészségügy problémájához, illetve ahhoz, hogy a közösségi média hogyan segítheti az alkoholgyártókat az áruikat értékesíteni. A következő fejezetben ezzel foglalkozunk.