Page 151 - Andy Ruddock – Ifjúság és média

6. fejezet: Médiaerőszak 149 az elképzelhetetlen, hogy az eset ne merüljön fel az iskolai erőszakkal kapcsolatos beszélgetések során. A keretezés terminológiáját használva a Columbine-i lövöldö- zés olyan esemény, amely egyszerre hozzáférhető (a médiatartalmak gyakori jel- lemzője) és alkalmazható (azaz olyan témákhoz kapcsolódik, amelyeket arra hasz- nálnak, hogy a későbbi események jelentőségét megmagyarázzák) (Tewksbury és Scheufele, 2009). Ebben az értelemben, ha a rétegzett nyelv eleve létezik, akkor a közösségi média egyszerűen megsokszorozza azoknak az embereknek a számát, akik erre emlékeztetnek minket. Hogy ezt mérni tudjuk, egyszerűen összeszámoljuk, hogy a nyilvánosság mi- lyen gyakran hivatkoztt a Columbine-ügyre; lényegében ez a napirendelmélet megalkotásának alapgondolata is (McCombs és Shaw, 1972). Azonban a Columbine-ügy politikai relevanciája attól függ, hogy az emberek tematikusan mire emlékeznek az eset kapcsán, illetve hogyan látják meg a párhuzamokat az azt követő esetekkel. Ez részben megint csak kvantitatív jellegű kérdés, ami viszont azzal is összefüggésben áll, hogy a különböző témák hogyan kapcsolódnak az ere- deti eseményekhez. Erre jó példa lehet az, hogy a Columbine-ügy kapcsán ejtették a gót szubkultúra kérdését, és elkezdték az esetet a globális terror jelölésére hasz- nálni. Ezek összetett bizonyítékokat igénylő, bonyolult kérdések. Következéskép- pen kvalitatív és kvantitatív módszereket egyaránt alkalmaztak az iskolai lövöldö- zések tanulmányozására, már csak azért is, mert a keretezés jelentőségét így egy olyan témán keresztül vizsgálhatták, amely az egész tudományterületet képes ösz- szefogni. Glenn Muscher mítosz- és napirendelmélete Glenn Muschert az iskolai lövöldözések keretezésével foglalkozó munkái fontos elmozdulást jelölnek a napirendelméletek vonatkozásában, és ez az elmozdulás a média hatalmának kulturális értelmezésén alapul. A média napirendjének kialakí- tása során a média azáltal befolyásolja a politikai véleményeket, hogy bizonyos eseményeket vagy ügyeket közérdekű témaként mutat be, majd az eseményeknek azokat a jellemzőit kezdi hangsúlyozni, amelyek alátámasztják, hogy a probléma közérdekű (McCombs és Shaw, 1972; McCombs, 2005). Az attribútumok különbö- ző aspektusok és központi témák formáit veszik fel; az aspektusok olyan témák, amelyeket a média illesztett az eseményekhez, és a központi témák olyan aspek- tusok, amelyeket a média újra és újra megismétel, ezzel összefoglalva a történet lényegét abban az értelemben, hogy annak a közönség szempontjából mi a jelentő- sége (McCombs, 2005). McCombs úgy gondolta, hogy a Columbine azért vál hatott a napirendelméletek esettanulmányává, mert a média keretezési folyamata egy he- lyi tragédiából a megbomlott amerikai pszichéről szóló történetet szőtt, és ma már nem beszélhetünk az iskolai lövöldözésekről úgy, hogy ne hivatkozzunk az esetre