Page 168 - Antalóczi Tímea – Határtalan médiakultúra
P. 168
166 Határtalan médiakultúra vesztegetnünk. Fukuyama szerint Marx nem csupán a történelem fejlődésében hitt, hanem abban is, hogy a „történelem befejeződik a kommunista utópia meg- valósulásával, melynek keretében megszűnik az összes eddigi ellentmondás”. 12 Nem szükséges itt felidéznünk Lukács György és az általa motivált Budapesti Is kola flozófai teljesítményeit ahhoz, hogy lássuk: ha Marx antropológiai-ontológiai olvasata alapján a gazdasági összetevők és a forradalmi gyakorlat összhangjaként gondoljuk el a történelem végső mozgatórugóját, akkor nincs jogunk ebben a fo lyamatban pusztán egy teleologikus és alapvető történeti választásokat és alterna tívákat nélkülöző alakulást látni. Annál is inkább, mert kelet-európai kontextus 13 ban ugyanezeket a következtetéseket sokkal ortodoxabb Marx-értelmezésekben is megtalálhatjuk. V. F. Aszmusz szovjet flozófus Marx történelemflozófájáról írt, először 1933-ban megjelent, majd 1971-ben újra kiadott munkájában e tézis pél- dául világos megfogalmazást nyer. Marx történelemszemlélete, állítja, „dialektiku san egyesíti magában a történelmi előrelátást annak elvi tagadásával, hogy létezhet bármiféle olyan történelmi jövőbe látás, amely mintegy apriori teljes és pontos, adekvát képet adna a fejlődés előrelátható irányáról, illetve az események eljöven dő alakulásáról”. 14 Akár jellemzőnek is tekinthetjük, hogy az eszmei engedékenységgel aligha vá dolható szovjet ideológus, G. J. Glezerman még ennél az álláspontnál is tovább ment a szocialista társadalom jövőbeni alakulását tárgyaló egyik munkájában. Glezerman szerint a történelmi haladás menete alapvetően ellentmondásokkal tar kított folyamat, s ez utóbbiak mindig eltérő történelmi tendenciák jelenlétéről tanúskodnak. Ez a helyzet ugyanakkor még a kommunizmus elveinek megvalósí tásakor is változatlan marad: „A kommunista társadalom a történelmi haladás leg magasabb foka. Ez azonban nem jelenti majd sem a társadalmi haladás megtorpa nását, sem a haladás ellentmondásainak megszűnését.” Munkájában Glezerman 15 arra is kitér, hogy a kommunista társadalom megvalósulása semmiképpen sem je lenti a „történelem végét”, mert az emberi képességek szabad fejlődése, amelynek kibontakoztatása a kommunizmus célja, kizárja egy ilyen vég vizionálásnak lehe tőségét. 16 Összefoglalva: noha a kelet-európai marxizmus-értelmezések általában meg egyeznek abban, hogy a kommunista társadalom kialakításában ismerhetjük fel az 12 uo., 10. 13 Ehhez lásd heller Ágnes: Érték és történelem. Budapest, Magvető, 1969, valamint márkus György: Marxizmus és „antropológia”. Budapest, Akadémiai, 1972. 14 V. F. Aszmusz: Marx és a polgári historizmus. Ford. szüszmAnn György. Budapest, Gondolat, 1973 255 15 G. J. glezermAn: A történelmi materializmus és a szocialista társadalom fejlődése. Ford. nAgy János. Budapest, Kossuth, 1975. 368. 16 Uo , 369