Page 168 - Antalóczi Tímea – Határtalan médiakultúra

166 Határtalan médiakultúra vesztegetnünk. Fukuyama szerint Marx nem csupán a történelem fejlődésében hitt, hanem abban is, hogy a „történelem befejeződik a kommunista utópia meg- valósulásával, melynek keretében megszűnik az összes eddigi ellentmondás”. 12 Nem szükséges itt felidéznünk Lukács György és az általa motivált Budapesti Is­ kola flozófai teljesítményeit ahhoz, hogy lássuk: ha Marx antropológiai-ontológiai olvasata alapján a gazdasági összetevők és a forradalmi gyakorlat összhangjaként gondoljuk el a történelem végső mozgatórugóját, akkor nincs jogunk ebben a fo­ lyamatban pusztán egy teleologikus és alapvető történeti választásokat és alterna­ tívákat nélkülöző alakulást látni. Annál is inkább, mert kelet-európai kontextus­ 13 ban ugyanezeket a következtetéseket sokkal ortodoxabb Marx-értelmezésekben is megtalálhatjuk. V. F. Aszmusz szovjet flozófus Marx történelemflozófájáról írt, először 1933-ban megjelent, majd 1971-ben újra kiadott munkájában e tézis pél- dául világos megfogalmazást nyer. Marx történelemszemlélete, állítja, „dialektiku­ san egyesíti magában a történelmi előrelátást annak elvi tagadásával, hogy létezhet bármiféle olyan történelmi jövőbe látás, amely mintegy apriori teljes és pontos, adekvát képet adna a fejlődés előrelátható irányáról, illetve az események eljöven­ dő alakulásáról”. 14 Akár jellemzőnek is tekinthetjük, hogy az eszmei engedékenységgel aligha vá­ dolható szovjet ideológus, G. J. Glezerman még ennél az álláspontnál is tovább­ ment a szocialista társadalom jövőbeni alakulását tárgyaló egyik munkájában. Glezerman szerint a történelmi haladás menete alapvetően ellentmondásokkal tar­ kított folyamat, s ez utóbbiak mindig eltérő történelmi tendenciák jelenlétéről tanúskodnak. Ez a helyzet ugyanakkor még a kommunizmus elveinek megvalósí­ tásakor is változatlan marad: „A kommunista társadalom a történelmi haladás leg­ magasabb foka. Ez azonban nem jelenti majd sem a társadalmi haladás megtorpa­ nását, sem a haladás ellentmondásainak megszűnését.” Munkájában Glezerman 15 arra is kitér, hogy a kommunista társadalom megvalósulása semmiképpen sem je­ lenti a „történelem végét”, mert az emberi képességek szabad fejlődése, amelynek kibontakoztatása a kommunizmus célja, kizárja egy ilyen vég vizionálásnak lehe­ tőségét. 16 Összefoglalva: noha a kelet-európai marxizmus-értelmezések általában meg­ egyeznek abban, hogy a kommunista társadalom kialakításában ismerhetjük fel az 12 uo., 10. 13 Ehhez lásd heller Ágnes: Érték és történelem. Budapest, Magvető, 1969, valamint márkus György: Marxizmus és „antropológia”. Budapest, Akadémiai, 1972. 14 V. F. Aszmusz: Marx és a polgári historizmus. Ford. szüszmAnn György. Budapest, Gondolat, 1973 255 15 G. J. glezermAn: A történelmi materializmus és a szocialista társadalom fejlődése. Ford. nAgy János. Budapest, Kossuth, 1975. 368. 16 Uo , 369