Page 47 - Hartai László – Médiaesemény-esettanulmányok

2. (Média)elméleti háttér – dióhéjban 45 lyekkel az előítéletes gondolkodás alapjául szolgáló számos sztereotípia ‘alátámasztható’: a ci- gányok ‘vadsága’, ‘barbársága’, ‘vak családszeretete’, a ‘cinkosságig menő közösségi összetartás’, a szegregált, frusztrált életmódból következő ‘erőszakosság, kontrollálatlan indulatok, az ön- bíráskodásra való hajlam, a többségitől eltérő viselkedési normák’. (…) Mind az áldozat, mind a bűnelkövető szerepe könnyen kiterjeszthető társadalmi csoportokra, s ez a szerep módot ad az egyik oldalon az azonosulásra, a másik oldalon az ellenség azonosítására.« (…) Aztán egy újabb emberölés miatt még inkább elhatalmasodott a cigányokkal szembeni nyíltan rasszista beszéd a médiában, amikor 2009. február 8-án a népszerű kézilabdázót, Marian Cozmát egy veszprémi szórakozóhelyen kitört verekedés közben meggyilkolták A Cozma-gyilkosság talán még a ko- rábbiaknál is nagyobb gyűlölet- és felháborodás-hullámot indított, és a média napirendjét is meghatározta. Egy vizsgálat szerint a közönség számára is kiemelt jelentőségű volt: Karácsony Gergely és Róna Dániel tanulmánya a Medián 2006 októberétől 2009 júniusáig tartó közvéle- mény-kutatásaira támaszkodva azt írja, hogy amikor a válaszadókat a legfontosabb ügyekről kérdezték, akkor a Cozma-gyilkosságot, valamint az olaszliszkai lincselést többen tartották fon- tos ügynek, mint például az európai parlamenti választást Ugyanakkor – bár a médiában fontos téma volt – nem határozta meg ennyire a közbeszédet az a 2008-ban és 2009-ben lezajlott, hat halálos áldozatot követelő gyilkosságsorozat, amely kifejezetten cigányok ellen irányult.” 58 A szerző ugyanakkor felhívja a fgyelmet arra, hogy a magyar kutatások szinte ki- vétel nélkül az írott sajtó szövegeinek tartalomelemzésére építenek Vagyis, bár a szerzők többnyire elkötelezettek a médiareprezentáció vizsgálatát megalapozó birminghami iskola hárompólusú kutatási módszere iránt, miszerint csak a pro- dukciós forrásokat (az intézményi szerkesztési elveket, gazdasági szempontokat), a médiaszöveget és a közönséget egyaránt kutatás tárgyává téve van esély releváns eredményre jutni, ez a hazai médiareprezentációs vizsgálatokat nem jellemzi, így az adatokból levont következtetések is kétségesek „A kvantitatív szövegelemzések legfőbb kritikája rendszerint az, hogy túlságosan elfogadja az elsődleges olvasatot, a kommunikáció lineáris modelljét, ráadásul a kódok alapján apró darabokra bont- ja a médiaszöveget, amellyel gyakran meggátolja a médiaszövegnek mint egésznek az értelmezését.” (Munk, 2013.) 2.3. Médiaesemény, médiabotrány 2.3.1. A médiaesemény A médiaesemény és a médiabotrány fogalmának értelmezése központi jelentőségű azoknak az elemzéseknek a szempontjából, amelyeket a kötet későbbi fejezeteiben tárgyalunk A médiaesemény kifejezés részben utal arra az alapvető változásra, amely elsősorban a televíziózásban következett be az 1970-es években és azt követően. 58 munk i m (48 lj )