Page 51 - Hartai László – Médiaesemény-esettanulmányok

2. (Média)elméleti háttér – dióhéjban 49 ság és a fkció között elhelyezkedő szakrális szerepjátékok. A hírek például megszűnnek hírnek, a valóság fő defniálójának – és a szórakozás ellentétének – lenni, és ehelyett a szórakozás és a hírek keverékéből álló új valóságot teremtenek, ami egyik sem és mindkettő egyszerre.” 67 A Médiaesemények neodurkheimiánus közösségkoncepciója – miszerint hosszú távon a televízió alkalmas a közösség megerősítésére és integrációjára (amelyben a szerzők a televízióra mint az információ fő forrására, az egész társadalmat integ- ráló kulturális fórumra tekintettek) – a nyilvánosságot a televízió által dominált korszak utolsó perceiben, az internet elterjedése előtti pillanatban jelent meg. Noha a sokcsatornás televíziózás, a videó, később a digitális rögzítés és főként az inter- netrobbanás radikálisan felszámolta a közösség által felügyelt televíziózás hagyo- mányos formáját, Dayan és Katz mondanivalójának lényege – ha nem is eredeti, szigorúan a televíziózáshoz kötődő formában – bizonyos értelemben ma is érvé- nyes. Császi „kis” ceremóniáknak nevezi azokat a botrányokat, katasztrófákat, bűneseteket, járványokat és baleseteket – összefoglaló kifejezéssel tabloidokat –, amelyekben sokan egy újfajta karneválisztikus szórakoztató nyilvánosság megszü- letését látják Langer az alábbi négy csoportba sorolta ezeket az „egyéb” televíziós híreket: – „Különös, fgyelemre méltó személyek” – közismert emberek életének epizódjait bemutató hírek, illetve azok, amelyek a hétköznapi emberek kiemelkedő teljesít- ményeiről szólnak; – „Áldozatok” – ennek a történettípusnak a fókusza az egyének katasztrófája, ezekben „személyes tragédiák” kerülnek bemutatásra; – „Veszélyeztetett közösség” – ezekben a történetekben a katasztrófa és a rend megbomlása a közösséget, és nem egy-egy egyén sorsát veszélyezteti; – „Rítus, hagyomány és múlt” – a híreknek ez a csoportja a társadalmi emlékezet megjelenési formáival foglalkozik, elsősorban a múltbeli nagy tettekről és tör- ténelmi pillanatokról való megemlékezéseken keresztül 68 „Ezek a »másfajta hírek« ugyanolyan fontos szerepet játszanak a hatalom és a társadalom mo- rális reprezentációjában, mint a »komoly« politikai és társadalmi hírek Ugyanúgy a társadalmi drámák ritualizációját – szimbolikus stilizációját és megkettőzését – láthatjuk bennük, mint a kivételes jelentőségű média-rítusokban. Ahogyan a kivételes eseményeknél, itt is a társadalmi drámákat játsszák újra egy absztraktabb szinten, a normák és az értékek szintjén A »másfajta hírek« triviális történeteit – legyenek azok egyénekről szóló botrányos beszámolók, az újság cím- oldalán lévő szerencsétlenségek vagy a televízió híradóban látható pusztítások – úgy szerkesz- tették meg, hogy azokban a káosz győzelme, a biztonság elvesztése az olvasókból szorongást váltson ki, és ezen keresztül felkeltse a fzikai és a morális rend helyreállítása utáni vágyat.” 69 67 Uo 90 , 93 68 lanGer, John: Tabloid Television Popular Journalism and the „Other News”. London, Routledge, 1998 35 69 császi i m (66 lj ) 104–105