Page 45 - Hartai László – Médiaesemény-esettanulmányok

2. (Média)elméleti háttér – dióhéjban 43 szereplők, karakterek. Az utóbbi években, ahogy egy 2011-es tartalomelemzés rámutat: az összes, romákkal kapcsolatos médiamegjelenés jelentős hányadát (13%-át) a celeb tartalom jelenti (Ber- náth – Messing, 2012).” 50 A reprezentációval kapcsolatos kutatások foglalkoznak a gyerekek vagy akár a politikai pártok megjelenítésének vizsgálatával, sőt akár a pályaudvarokkal mint társadalmi reprezentációkkal is, és a feldolgozott médiaszövegek elemezése 51 rendszerint kiterjed a vizsgált csoporttal kapcsolatos sztereotípiák feltárására is A médiában megjelenő sztereotípiákat többnyire a társadalmi egyenlőtlenségek médiaszövegbeli leképeződéseként elemzik. A sztereotípia egyfajta technika, amely úgy rajzolja meg a társadalmi csoportok képét, hogy annak típusos változatát le- egyszerűsíti. Ahogy Stuart Hall fogalmaz: „a komplex képet esszencializálja, né- hány jellemzőre redukálja, és azokat alapvetőnek és lényeginek állítja be, és gyak- ran naturalizálja, a természet által adottnak festi le, vagyis a szimbolikus kizárás eszköze.” 52 A későbbiekben tárgyalandó esettanulmányok ugyan nem vállalkoznak az adott jelenség vagy szereplők kapcsán reprezentációs kutatásra, nem vizsgáljuk, hogy a magyar sajtó milyen képet alakít ki a nemi erőszak problémájáról, a nemi identi- tás, nemi másság kérdéséről vagy az állatok bántalmazásáról. Ugyanakkor érintőle- gesen mégis „súroljuk” a reprezentációkutatások tartalomelemzési rétegét akkor, amikor számos, ugyanarról a témáról megjelenő szöveget elemzünk majd. Ezért hivatkozunk Munk Veronika tanulmányára, amely alaposan körbejárja a média- reprezentáció-kutatás módszereit, a diskurzuselemzést és tartalomelemzést, a részt vevő megfgyelést, a fókuszcsoportos közönségkutatást. Munkája elején a szerző kifejti, miért lényeges a roma sztárok médiarepre zentációjának kutatása, megne- vezi azt a tudományos diskurzust és módszert (star studies), amelyhez kapcsolódni fog, majd bemutatja a cigánykép médiareprezen tációjának alakulását a Kádár-kor- szaktól napjainkig: „A star studies alapvetései szerint a sztársággal felfokozott köz- és médiafgyelem, azzal pedig erő jár, így az adott korszak, társadalmi csoport sztárja a releváns társadalmi konstrukciók le- nyomata, értékközvetítője. Dyer értelmezésében a sztár képe a társadalom hatalmi rendszerei- nek és identitáskonstrukcióinak megjelenítője is egyben, ebben az értelemben pedig a kisebb- ségi sztároknak kiemelkedő jelentősége van, ha elfogadjuk azt, hogy a társadalmi és etnikai hierarchia a sztárrendszerben is visszatükröződik, sőt, megerősítésre talál. (…) »A sztár egy reprezentációs műfaj, egy diszkurzív hatás és a médiaipar, a reklámok és a nyilvánosság által forgalmazott árucikk, amely egyben társadalmi funkciókkal is rendelkező kulturális alakzat.« 53 50 Uo 51 Bán Dávid: A pályaudvar mint társadalmi reprezentáció – Abraham Lincolntól Vorosilov marsallig 2000, 12 szám, 2008 52 Hall, Stuart: The spectacle of the „Other”. In: Hall, Stuart: Representation: Cultural Representations and Signifying Practices London, Sage, 1997 53 turner, Graeme: Understanding Celebrity. London, Sage, 2004