Page 43 - Hartai László – Médiaesemény-esettanulmányok

2. (Média)elméleti háttér – dióhéjban 41 tónak a média), a rögzítés technikai korlátaiból (pl. az elkészíthető és választott beállításoktól), a szükséges kontextus hiányából (a hírműsorok információzanzái megfelelő háttérismeret nélkül téves következtetésekre vezethetnek), vagy akár magából a média jelenlétéből, amely módosíthatja az ábrázolt eseményt (a nyilvá- nos szereplést gyakran igazítják a közvetítés igényeihez) 46 A reprezentáció legfontosabb kérdése az egyes társadalmi csoportok médiában történő megjelenésének mértéke és módja. A csoportok médiareprezentációja első- sorban a nemi szerepek (gender), az etnikum, az életkor és a társadalmi helyzet mentén vizsgálható, amelyek közül a nemi szerepek és a kisebbségek (ezek közül is elsősorban az etnikai, s kevésbé a szociális és a szexuális kisebbségek) kérdése áll a legtöbb kutatás középpontjában Az elemzések többnyire annak a felderíté- 47 sére irányulnak, hogy az egyes csoportok milyen súllyal, illetve milyen megköze- lítésben jelennek meg a médiaszövegekben Már a modernista tömegkommuniká- ció-kutatás képviselőinek munkáiban is előkerült az etnikai kisebbségek populáris médiaképének vizsgálata A reprezentációkutatásokból kiinduló, szélesebb, a mé- diahatás általános érvényű modellezésére törekvő megközelítés talán legismertebb példája George Gerbner kultivációs elmélete, amelynek bizonyítási fókuszában az amerikai feketék médiareprezentációja állt (egyebek, például a bűnözési statisz- tikák, a médiabeli erőszak-megjelenítés vizsgálata mellett). Az etnikai kisebbségek áldozati reprezentációjáról így ír Griffn, amikor a gerbneri vizsgálatot ismerteti: „Az áldozatok statisztikájában az afro-amerikaiakat és a latinokat gyakrabban bántalmazzák vagy gyilkolják meg, mint fehérbőrű sorstársaikat. Gerbner megjegyzi, hogy veszélyes »bármi másnak lenni, mint fehérnek«. (…) Ha a biztosító társaságok statisztikusai kimutatást készíte- nének a televízióhősök várható élettartamáról, hamar kiderülne, hogy egy szegény, idősödő fe- kete asszony esélye, hogy akárcsak egyetlen fejezet erejéig elkerülje a bántalmazást, szinte nulla A kisebbségi csoportok tagjainak jelképes kiszolgáltatottsága még megrázóbb, ha ehhez még azt is fgyelembe vesszük, hogy milyen ritkán tűnnek fel a tévésorozatokban.” (Griffnt idézi 48 Munk ) 46 Hartai László: Médiaoktatási alapfogalmak. Sulinet (http://hirmagazin sulinet hu/hu/pedagogia/mediaoktatasi- alapfogalmak-13-reprezentacio) 47 A reprezentációkutatás egyik legkomplexebb példája a hazai szakirodalomban: Hammer Ferenc: Közbeszéd és társadalmi igazságosság. A Fókusz szegénységábrázolásának értelmezése. Budapest, Gondolat, 2006 A hazai médiareprezentációval foglalkozó szakirodalomban kiemelt szerepe van a romareprezentációk kutatá- sának, lásd például: BernátH Gábor – messinG Vera: „Vágóképként, csak némában” – Romák a magyarországi médiá- ban. Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal, 1998 http://mek oszk hu/00100/00144/00144 pdf; munk Veronika: Vágási Feri és Balogh Nóra esete Oláh Gergővel – A romák reprezentációja a többségi média szórakoztató műsoraiban. Médiakutató, 2013 27–38 ; BoGdán Mária – feiscHmidt Margit – Guld Ádám: „Csak másban” – Romareprezentáció a magyar médiában. Budapest, Gondolat, 2013; Pócsik Andrea: A romák ábrázolása kortárs magyar filmekben Beszélő, 2001 március 64–75 ; Pócsik Andrea: Láthatóvá tenni A romaképelemzés elmélete és gyakorlata Apertura, 2014; Pócsik Andrea: Közszolgálatiság és diskurzus: Az olaszliszkai tragédia a médiában Beszélő/5, 2007 48 munk Veronika: Roma sztárok médiareprezentációja Magyarországon. (Doktori disszertáció, 2013; http:// doktori btk elte hu/phil/munkveronika/diss pdf)