Page 44 - Hartai László – Médiaesemény-esettanulmányok

42 Médiaesemény-esettanulmányok Mivel a hagyományos, „többségi” média gyakran kudarcot vall a kisebbségek rep- rezentációját illetően, a kisebbségek képviselői érdekeik hitelesebb megjelenítésére saját médiavállalkozásokat indítanak A nemi szerepek médiareprezentációjában különösen fontos a férfközpontúság, amely egyfelől azt jelenti, hogy a médiaszövegekben a férfak száma jelentősen meghaladja a nőkét, másfelől pedig azt, hogy a műsortípusok többségében a férfé a domináns nézőpont: jellemző, hogy míg a nők médiaszövegekben történő meg- jelenítése gyakran rájuk nézve bántó (például a női test tárgyként való ábrázolása miatt), addig a férfaké rendszerint nem sértő. A nemi szerepek reprezentációjának másik aspektusa a szexuális kisebbségeké, a meleg és leszbikus kultúrát bemutató szövegek száma az utóbbi időben növekvő tendenciát mutat. A kisebbségek médiareprezentációi közül az etnikai kisebbségeké áll a vizsgá- latok fókuszában Munk Veronika szerint: „A kisebbségek médiaképére, a médiában megjelenő kisebbségekre irányuló fgyelem nagyjából az 1980-as évektől, a médiakutatás kulturális fordulata óta töretlen, azóta, a posztmodern és későmodern médiakutatás gyakorlatában az etnikai kisebbségek, a kirekesztett, marginális tár- sadalmi csoportok, a társadalmi nemek médiareprezentációja máig központi téma maradt.” 49 A kutatók többsége egyetért abban, hogy a média az etnikai kisebbségeket gyak- ran hiteltelenül (nem egyszer nacionalista, sőt rasszista módon) ábrázolja: ez legin- kább abban nyilvánul meg, hogy – ha bújtatottan is – súlyos társadalmi problémák lehetséges kiváltóiként mutatják be őket, olyan emberekként, akik a többségi társa- dalomra nézve veszélytényezők. Egyrészt azért, mert térnyerésük folytán lecsök- ken a társadalomban a többségiek aránya, másrészt azért, mert életmódjukkal, ér- tékrendjükkel „zavart” keltenek. „A romák médiareprezentációja Magyarországon kisebb-nagyobb kihagyásokkal az 1980-as évek óta kutatott téma, ám ezek a vizsgálatok a szórakoztató műfajokat gyakran mellőzték, dön- tően a hírműfajok médiaképére koncentráltak. Ezek a kutatások a kvantitatív tartalomelemzés, ritkábban a kritikai diskurzuselemzés kvalitatív szövegelemzési módszereivel monitorozták a magyar médiát, és mind hasonló eredményekre jutottak A vizsgálatok szerint Magyarország legnagyobb létszámú, társadalomtudományi becslések szerint a társadalom 6-8 százalékát jelentő kisebbsége nagyjából a kilencvenes évek közepétől vált láthatóvá a magyar médiában, azelőtt gyakorlatilag nem léteztek a média nyilvános terében. Aztán 1994-től változás következett: ekkor ugyan még csak minden harmadik-negyedik nap jelent meg az országos napilapokban hír a cigánysággal kapcsolatban, de 1998-ra már minden második nap szerepeltek. A 2000-es évek elejétől kerültek a hírműsorok mellett a szórakoz- tató műsorokba is a romák, ekkortól a tehetségkutató műsorokban, talkshow-kban, bulvárlapok címlapján, valóságshow-kban, és főműsoridős magyar szappan operákban is megjelentek a roma 49 munk i m (48 lj )