Page 119 - James Potter – Médiaműveltség
P. 119
5. fejezet: A gyerekek mint speciális közönség 95 Kristályos intelligencia Segítségünkre lehet, ha megkülönböztetjük az intelligencia két típusát: a kristá- lyost és a folyékonyt. Mindkettő fontos a médiaműveltség megszerzéséhez. A kris- tályos intelligencia a tények felismerésének képessége. Legjobban azokkal a tesz- tekkel mérhető, amelyekhez az egyénnek saját környezete kulturális miliőjét kell ismernie, vagyis például annak szókincsét vagy általános információit. A magasan fejlett kristályos intelligencia lehetővé teszi számunkra, hogy mások elképzeléseit, defnícióit, véleményét és terveit befogadjuk. A legtöbb felnőttre igaz, hogy a kristályos intelligenciájuk az életük folyamán egyre növekszik, bár az idő haladtával egyre kisebb tempóval (Sternberg és Berg, 1987). Ez azt jelenti, hogy minél előrébb haladnak a korban, annál jobban teljesítenek a világukról szer- zett tényszerű tudást igénylő teszteken, mint például a szókincset vagy általános tudást mérőkön. Általánosságban elmondható, hogy az idősek könnyebben bővítik már létező tudástárukat további információkkal, és könnyebben is tudják elérni azt tudástáruk gyakrabban használt területeiről. Ha egy témában jól kiépült tudástár- ral rendelkezünk, könnyedén átfuthatjuk az új információkat, amikor ezekkel szembesülünk, ugyanakkor összehasonlítjuk ezeket azzal, ami már a birtokunkban van, és eldöntjük, mit érdemes megjegyeznünk belőlük. Ha az új információkat érdemes megjegyezni, jobb úgy katalogizálni őket, hogy később is felidézhetők legyenek. Ha azonban egy egészen új témában kapunk üzenetet (olyan területen, amelyről nincs tudástárunk), az új információ feldolgozása bonyolulttá válik. Ennek tesztelésére válasszunk ki egy olyan témát, amely bennünket és szüleinket is egyformán érdekel (szomszédságunk, családunk, politika, sport stb.), és mérjük fel, mennyire részletes e témában szüleink tudása a mienkhez képest. Akiknek fejlett a kristályos intelligenciájuk, jók az úgynevezett vertikális (füg- gőleges) gondolkodásban. A vertikális gondolkodás szisztematikus, logikus gon- dolkodás, amely lépésről lépésre, rendezett módon halad előre. Ilyen típusú gondolkodásra van szükségünk, amikor bármilyen témában az első, bevezető in- formációkhoz jutunk hozzá, hiszen muszáj rendszerezve eljárnunk, amikor például a matematika, a helyesírás vagy a történelem alapjait képező dátumokat tanuljuk. A fejlett kristályos intelligenciával rendelkezők általában a kompetenciák széle- sebb tárával rendelkeznek, mert a szimbólumok és hordozott jelentéseik jóval na- gyobb készletét memorizálták Folyékony intelligencia A másik intelligenciatípus a folyékony, és ez a kreativitás, a meglátások, gondola- tok közti gyors váltások, ugrások és a dolgok friss és újszerű értelmezésének ké- pességét jelöli. Akiknek fejlett a folyékony intelligenciájuk, jók az úgynevezett laterális (oldal- irányú) gondolkodásban. A laterális gondolkodás a vertikálissal ellentétben nem
   114   115   116   117   118   119   120   121   122   123   124