Page 120 - James Potter – Médiaműveltség

96 II. rész: A közönség egyenes vonal mentén halad előre lépésről lépésre. Ehelyett valahányszor problé- mába ütközik, a laterálisan gondolkodó egyén új és meglehetősen véletlenszerű pozíciót vesz fel, majd visszafelé dolgozva megpróbálja felépíteni a logikai utat az új és a kezdő pozíció közt. A laterálisan gondolkodók azok, akik általában eljutnak az olyan probléma megoldására is, amit a vertikálisan gondolkodók soha nem tud- nának megoldani A laterálisan gondolkodók intuitívabbak és kreatívabbak is. Elutasítják a szok- ványos kezdőpontokat a problémamegoldásban, és helyette intuitív találgatással látnak hozzá, gyors ötlettárat állítanak fel („brainstorming”), vagy egy „derült ég- ből kapott” megoldásjavaslattal állnak elő. Kevesen bírnak természetes adottságként a laterális gondolkodásra való hajlam- mal. Akik azonban igen, azok rendszerint sokat használják. Sok feltaláló is laterá- lisan gondolkodó ember, hiszen ők azok, akik a régi problémákat új utakon közelí- tik meg. Thomas Edison például annyi mindent feltalált, hogy élete végére több mint 1300 szabadalma volt már a távírókkal, telefonnal, fonográffal, flmfelvevők- kel és vetítőkkel kapcsolatban. Ebből leszűrhető, hogy az új ötletek képessége né- hány emberben fejlettebb, mint másokban. Ez a képesség nem látszik kapcsolódni a puszta intelligenciához, sokkal inkább egy bizonyos fajta gondolkodáshoz. Van- nak okos és kevésbé okos laterálisan gondolkodók, ahogy vannak okos és kevésbé okos vertikálisan gondolkodók is Mindkét gondolkodási módnak megvannak a maga előnyei és hátrányai. A ver- tikálisan gondolkodók általában a hagyományos problémák megoldásában a leg- jobbak, amelyekre a megoldás tanulható. Mikor azonban a hagyományos prob- lémamegoldó módszerük nem működik tovább, elakadnak, és nincs hova továbblépniük, mert szisztematikus, lépésről lépésre haladó módszerük zsákutcába vezette őket. Velük ellentétben a laterálisan gondolkodók gyakran csaponganak, és sok egyedülálló ötlettel állnak elő, habár meglehet, hogy ezek egyike sem műkö- dőképes vagy alkalmas az adott probléma megoldására. Amikor mások zsákutcába kerülnek a gondolkodás terén, akkor jönnek a laterálisok, és áttörik az akadályt képező falat. Természetesen a legsikeresebb problémamegoldók azok, akik mind- két fajta gondolkodásban jók, és tudják, mikor melyiket érdemes alkalmazni. Ha valaki mindkettőben jártas, az sokat segíthet az illető médiaműveltségének gyarapításában. A magasan fejlett kristályos intelligencia lehetővé teszi számunk- ra, hogy mások elképzeléseit, defníciót és terveit befogadjuk. Ez óriási segítség a jelentéspárosítási műveletekben, hiszen az ilyen ember vélhetően a szimbólumok és jelentések pontos párjainak széles tárházát alakította már ki. A jól fejlett folyé- kony intelligencia képessé tesz bennünket arra, hogy megkérdőjelezzük, amit a felszínen látunk, hogy mélyebbre és messzebbre tekintsünk, s hogy új mintázato- kat ismerjünk fel. Ez óriási segítség a jelentésalkotási műveletekben, hiszen így képesek vagyunk a felszíni jelentés alá hatolni, és olyan jelentéseket létrehozni, amelyek inkább szolgálják saját céljainkat.