Page 165 - James Potter – Médiaműveltség

7. fejezet: A gazdasági perspektíva 141 valaki meghoz egy döntést, annak gyakran hatása van az iparág más cégeire, és esetleg más iparágakra is. Visszatérve a fenti rádiós példához, amikor a reklámo- zók özönleni kezdtek az állomáshoz, hogy kedvezményes áron jussanak reklám- időhöz, más rádióállomások (és televíziócsatornák, újságok és helyi magazinok) bizonyosan veszítettek reklámbevételeikből. Amikor tehát az egyik hordozó bevé- telei drámaian növekednek, azt a konkurens hordozók is megérzik, és általában megsínylik. Ugyanezt a tovagyűrűző hatást láthatjuk a médiavállalatok kiadásai- nál is. Ha például néhány médiavállalat többet kezdene el fzetni az íróknak, akkor az írókat ezek vonzanák magukhoz, és a többi cég vagy többet kell hogy fzessen, vagy be kell érnie a kevésbé tehetséges írókkal, amitől viszont romlana a műsoraik minősége, és idővel veszítenének a közönségükből, és ezáltal a bevételeikből is. Ha valami megváltozik egy iparágban, ahol annak alkotói szorosan összekapcso- lódnak, a változás továbbgyűrűzik, és más játékosokat is érint. A második jellemző, amely hozzájárul az összetettséghez az, hogy a döntésho- zók időnként egymás ellenében dolgoznak, mert ellentétes célok jelennek meg előttük. Erre példa az, amikor egy döntéshozó egynél több, különböző gazdasági érdekű csoport tagja. Tegyük fel, hogy egy kis újságnál dolgozom, és a cégnek fele részben tulajdonosa is vagyok. Alkalmazottként talán szeretnék fzetésemelést, de ez növelné a személyzeti kiadásokat, s így csökkentené a proftot, amitől kevésbé kifzetődővé válik a befektetésem. Más megközelítésben pedig tegyük fel, hogy egy nagy újságnál dolgozom, és részvényes is vagyok abban a vállalatban, ame- lyiknek az újság a tulajdonában van. Ez esetben egy fzetésemeléssel én sokkal többet nyerek, mint amennyit a fzetésem meg nem emelésével a részvényesek nyernének. Alkalmazotti igényeim tehát sokkal többet nyomnak a latban, mint a tulajdonosiak. Harmadsorban pedig a médiahordozók különböző piacokon versenyeznek. Pia- cot jelent a közönség azon szegmense, amelyiknek egy terméket vagy szolgáltatást fel lehet kínálni. A piacok eltérő méretűek, közülük az Egyesült Államokban a legnagyobbat a nemzeti piac jelenti. Csak néhány hordozó (mint a televíziós háló- zatok főműsoridőben játszott programjai, a USA Today című napilap és a legna- gyobb hollywoodi flmek) tartják magukat a nemzeti piac versenyére alkalmasnak. Sokkal jellemzőbb az, hogy a hordozók saját kis zugot vájnak ki maguknak. Az ilyenek beazonosításának egyik módja a földrajzi, és ezt tesszük a napilapok, rá- dióállomások és a televíziós műsorszóró állomások esetében. Ezekben az ipar- ágakban a médiahordozóknak megvan a maguk földrajzi területe, amely lehet egy városnyi vagy régiónyi. A másik mód, amivel egy kisebb érdekeltséget azono- síthatunk az, amit a magazinokra, könyvekre és a rádióra szokás alkalmazni. A Surfer (Szörfös) magazin például egészen más közönségnek tetszik, mint a Ladies’ Home Journal (Hölgyek Otthon Magazinja). A főiskolai tankönyvek- nek egészen más marketing jár, mint a vallásos témájúaknak. A country- és westernzenére szakosodott rádióállomások egészen más közönségnek tetszenek, mint egy rapállomás