Page 219 - James Potter – Médiaműveltség

9. fejezet: Hírek 195 Hírközlési perspektíva Az összes korlát és hírszerkesztési befolyásolás közrejátszik abban, ahogy az új- ságírók kiválasztják azokat az eseményeket, amelyekről tudósítanak, és ahogy be- számolójukat összeállítják. Mindezeket a befolyásoló tényezőket és korlátokat ösz- szefoglalóan úgy nevezzük: hírközlési perspektíva. Ez nem a médiát tulajdonlók által tudatosan erőltetett valami, hanem természetes módon fejlődik ki az aktuális gyakorlatból, és arra vezet bennünket, hogy megkérdezzük: hogy is lehetne más a hírközlés Azok, akiket újságírói állásba vesznek fel, e perspektíva jegyében szociali- zálódnak, miközben a mesterséget kitanulják. A hírközlési perspektíva annyira széles körben elterjedt és elfogadott az újságírók körében, hogy szinte természetes- nek veszik. A média mindenfajta csatornájának dolgozó újságírók ehhez folya- modnak, ahogy ezt már több tanulmány kimutatta. Az egyik azt is megállapította, hogy fgyelemre méltó átfedés van az azonos piacon jelen levő helyi televíziók hírtörténetei, beszámolói közt. Davie és Lee (1993) arra jutott, hogy a sztorik 56%-a azonos volt, és a hálózaton belüli források közt több hasonlóság is volt. Az átfedést nem mutató történetek általában helyi forrásból származtak Egy másik tanul- mányban Davie és Lee (1995) helyi televíziós híradásokat elemeztek, és kimutatták, hogy jól látható preferencia nyilvánult meg a szenzációs történések irányában, amelyekben szexuális vagy erőszakos cselekmények voltak, és amelyeket könnyű volt elmagyarázni. Kevés eltérés mutatkozott az adók között, amiből arra lehet kö- vetkeztetni, hogy az összes producer hírről alkotott fogalma szinte azonos. Hudson (1992) ugyanerre a következtetésre jutott egy olyan kísérlet után, amelyben száz hírigazgató és ügyvezető igazgató vett részt országosan, a legkülönbözőbb méretű piacokról. Mutatott nekik egy erőszakos incidenst, és megkérdezte tőlük, mennyit mutatnának meg belőle egy hírműsorban. A szerkesztők, függetlenül attól, hogy milyen méretű piacról jöttek, és milyen adót képviseltek, ugyanarra a döntésre ju- tottak A hírközlési perspektíva fogalmát illusztrálandó, vegyük az egészségügy témá- ját, és hogy miként jelenik ez meg a hírközlésben. Először is nézzük, mi az, amiről hírt adnak. Egy 14 849 egyesült államokbeli helyi televíziós hírt érintő tartalmi elemzésben Haberkorn (2009) azt követte nyomon, milyen gyakran jelennek meg ezekben a leggyakoribb halálozási okok (szívbetegség, tüdőrák, cukorbetegség). Az általa vizsgált összes hír mindössze 5,2%-a foglalkozott egyáltalán egészség- ügyi témával. Ezen az alacsony százalékon belül pedig csupán 5,8% volt az olyan hír, amely a három leggyakoribb halálozási okkal foglalkozott. Ebből arra a végkö- vetkeztetésre jutott, hogy igen szegényes a helyi televíziók hírműsorainak infor- mációszolgáltatása az olyan egészségi kockázatokról, amelyek szinte minden em- bert érintenek. Egy másik, híreket vizsgáló tartalmi elemzés (helyi és országos újságokban, televíziókban és magazinokban) azt mutatta ki, hogy a hírközlés alul-