Page 220 - James Potter – Médiaműveltség

196 IV. rész: Tartalom reprezentálta a tüdőrák eseteit, és szinte semmilyen információt nem adott a kü- lönböző rákos megbetegedések megelőzéséről vagy kimutatásáról (M. D. Slater, Long és Bettinghaus, 2008). Miközben a média nem adott elég tájékoztatást a la- kosság egészét érintő súlyos betegségekről, egyre többször szólt az esztétikai jelle- gű plasztikai műtétekről (S. Cho, 2007). Előny. A hírközlési perspektíva előnye az, hogy segít az újságíróknak leegyszerű- síteni és rendezni azt a hatalmas információmennyiséget, amelyet naponta meg kell szűrniük. Lehetővé teszi számukra, hogy hatékonyabban végezzék a munká- jukat. Hátrány. A hírközlési perspektíva hátránya, hogy korlátolt látóköre igen szűk bete- kintést ad mindabba, ami hírnek számítana. Ezenkívül arra ösztönzi az újságíró- kat, hogy felületesen kezeljék a kiválasztott történéseket, ezáltal eltorzítva a való- ságot. Altheide (1976) amellett érvel, hogy „a hírközlési munka szervezeti, gyakorlati és más világi jellemzője olyan szemléletet hirdet, amely alapvetően el- torzítja a történéseket. (…) Hogy a történésekből hírt csináljanak, a hírközlők ki- emelik azokat saját kontextusukból, és ezáltal meg is változtatják.” (24–25. o.). Változások. A hírközlési perspektíva az idők folyamán megváltozott: a fent emlí- tett üzletből adódó korlátok miatt a társadalmi felelősség felől a marketing irányá- ba mozdult el. A hírközlési perspektívát egykor a jelentőség, közelség és időtlen- ség kritériumai vezérelték Minél inkább rendelkezett egy történés ezekkel a jellemzőkkel, annál valószí- nűbb volt, hogy tudósítanak róla. A kritériumok azonban megváltoztak, és egyre inkább a konfiktusra, az érzelmi és képi hatásra fókuszálnak. Manapság ahhoz, hogy egy történésről híradás készüljön, ezeknek a kritériumoknak kell megfelel- nie. Ezt a változást igazolandó, Slattery és Hakanen (1994) összehasonlítást vég- zett 1976 és 1992 közti helyi televíziós hírműsorok körében. Arra jutottak, hogy a kormánnyal kapcsolatos komoly közéleti témák közlése drámai módon visszaesett: 64%-ról 19%-ra csökkent, miközben az emberi szempontú és a szenzációs történe- tek 10%-ról 41%-ra emelkedtek. Ugyanezen idő alatt a késő esti híradók adásideje 13 percről 11,8 percre zsugorodott, több időt engedve a reklámozásnak. Ez a mar- keting vezérelte perspektíva klasszikus térnyerési folyamata Lehetnek-e az újságírók objektívek? 1922-ben az Amerikai Újságszerkesztők Szövetsége (American Society of Newspaper Editors – ASNE) elfogadta Az újságírás kánonjai (Canons of Journalism) című nyilatkozatot, amely hat cikkelyből áll: felelősség, sajtószabad-