Page 227 - James Potter – Médiaműveltség

9. fejezet: Hírek 203 Karolinában például a pénz java részét a dohánytermesztő gazdák kártalanítására fordították. Ők azonban ezt nem arra használták fel, hogy a dohánytermesztésről gabonatermelésre váltsanak, hanem jórészt a meglévő dohányültetvények fejleszté- sébe fektették (Mnookin, 2002). A sajtó sem tett meg mindent azért, hogy a köz tájékoztatást kapjon arról, honnan származott a pénz, amiből a kifzetések történ- tek. A legtöbben úgy tudják, hogy a főbb dohánycégektől, de azzal nincsenek tisz- tában, hogy honnan van ezeknek a cégeknek a legtöbb bevételük, amiből a kártérí- tést az államoknak kifzetik. Manapság a nagyobb dohányvállalatok mindegyike mindenféle, az élelmiszerboltokban megtalálható termék márkája felett gyakorol irányítást. Vagyis a kifzetést vélhetően a ropogtatnivalók, müzlik, mogyoróvaj, kutyatáp, levesek és hasonlók árának növeléséből fnanszírozták. A részleges tudósítás másik típusa, amikor az újságíró egyetlen nézőpontból mutatja be a történteket. Az amerikai újságírók jellemzően olyan nézőpontból tu- dósítanak, amely szerint Amerika mindenkor igazoltan veti be a hadseregét, és akik ellen agressziót folytat, azoknak nincs igazuk. Fishman és Marvin (2003) pél- dául 21 év fotóit elemezte, amelyek a The New York Times címlapján jelentek meg. A fókuszukban az erőszak állt, és arra jutottak, hogy a nem USA-beli erőszakos cselekmények megjelenítése az erőszak látható jegyeit hordozta, míg az USA-beli- eké nem, és hogy az utóbbiak gyakrabban az erőszak bújtatott formáival voltak összefüggésbe hozhatók, míg az előbbiek nem. Az USA-n kívüli erőszakos cselek- mények visszatérő képe a brutálisan megszakított vagy érvényesített rend volt, ez- zel ellentétben az USA-hoz köthető képek kevésbé voltak riasztóak, és kegyetlen- kedés nélküli rendet sugalltak. Az erőszakot így inkább a csoporton kívüliség státusával azonosították, és nem a csoporton belüliségével. Kontextushiány Az objektivitás talán legmélyebb szintű elemzéséig jutunk el, amikor a kontextus természetét vesszük górcső alá. Ez annak a megfontolása, hogy mennyi háttér-in- formációt mutassunk be, amelyekkel a nézőket segítjük a történések értelmezésé- ben. Kontextus nélkül a tudósítás bizonytalanná válik. Példaként vegyünk egy olyan hírt, miszerint Jones urat ma reggel gyilkosság elkövetéséért letartóztatták. Ez a tény igen különböző jelentéseket hordozhat, ha a kontextusát variáljuk. Te- gyük fel, hogy az újságíró egy kis történeti hátteret ad a hírnek azzal, hogy Jones úr egy évtizeddel ezelőtt több embert is meggyilkolt, elkapták és elítélték, börtön- ben ült, és nemrégiben szabadult egy tapasztalatlan és liberális bíró ítélete alapján. Ezzel ellentétben viszont tegyük fel azt is, hogy Jones urat, a polgármester-válasz- tás egyik aktuális jelöltjét letartóztatták annak ellenére, hogy a rendőrség fogva tartott egy másik férft is, akinél gyilkosságra alkalmas hordozható fegyver volt, és aki bevallotta bűnösségét. A letartóztatás ténye tehát igen különböző dolgokat jelenthet, ha különböző kontextusba helyezzük.