Page 229 - James Potter – Médiaműveltség

9. fejezet: Hírek 205 Vizsgáljunk meg egy példát arra, hogy egy tudósítás tényekről számol be, ame- lyek pontosak, ám az olvasókat mégis hibás következtetésekre vezetik, mert a ri- porter nem ad megfelelő kontextust melléjük. 2004-ben Larry Stewart, a Los Angeles Times riportere cikket írt egy olyan csoport jelentéséről, amely magát Ins- titute for Diversity and Ethics in Sport (Változatosság és Etika a Sportban Intézet) néven nevezte. Az újságban megjelent beszámolójában Stewart (2004) elmondta, hogy a jelentés szerint a 2004-es National Collegiate Athletic Association (NCAA; Országos Főiskolai Sportszövetség) rendezte Sweet 16 nevű főiskolai kosárlabda- bajnokságban részt vevő iskolák közül hatban a diákoknak csupán 50%-os volt a diplomaszerzési aránya. Ez azt a benyomást kelti az olvasóban, hogy a felsőokta- tási intézmények (de legalábbis közülük hat) agyonhajszolják a sportolóikat. Amit a riporter kihagyott a cikkből, az az, hogy országos szinten igaz, hogy a négyéves főiskolai képzést megkezdő diákok csupán 50%-a szerzi meg az alapképzésű dip- lomát. Vagyis a gond nem a kosárlabdacsapatokkal van, amelyek tagjai igen ala- csony arányban diplomáznak le – márpedig a cikk ezt sugallta A valós probléma az alapképzésben részt vevők magas lemorzsolódási aránya. A riporter továbbá azt is mondta, hogy a jelentés nehezményezte, hogy 16 csapatból csak 3-ban volt afri- kai amerikai vezetőedző. Miért rossz ez a számadat? Mennyinek kellene lennie? Ha azt akarjuk, hogy arányban legyen az Egyesült Államokban élő afrikai ameri- kaiak számával, akkor az edzők 12%-ának kellene annak lennie, és ez ebben az esetben két edzőt jelentene. Vagy talán úgy lenne jobb, ha az afrikai amerikai edzők száma arányos lenne az NCAA kosárlabdacsapatok afrikai amerikai játé- kosainak számával? Ez sokkal magasabb százalékot eredményezne, de akkor meg felmerülne a kérdés, hogy nincsenek-e túlreprezentálva az afrikai amerikaiak ezekben a kosárlabdacsapatokban, és hogy a problémát az jelenti, hogy nagyobb számban kellene képviseltetni a nem afrikai amerikaiakat az NCAA kosárlabda- csapataiban – különben is, miért nincs több latin-amerikai vagy ázsiai amerikai játékos köztük? A megfelelő reprezentáció meghatározása összetett probléma. Ha a hírközlő szervezetek úgy tekintenek magukra, mint amelyeknek az a funkciója, hogy tájékoztassák a közönségüket, hogy az jó döntéseket hozhasson, akkor az új- ságíróknak részletesebb kontextust kell szolgáltatniuk. Ha azonban egy újságíró felületes cikket ír, amelyben csupán az ellentmondás jelenik meg, az csak arra jó, hogy negatív érzelmeket gerjesszen a közönségben, ahelyett hogy új tudással lát- ná el Összegzésképpen: látnivaló, hogy az objektivitás összetett fogalom, amelynek sok jelentésrétege van. Emiatt olyan nehéz megérteni, mit is értenek az emberek rajta, amikor ezt a kifejezést használják. Ezért hasznosabb, ha továbblépünk az objektivitásról, és valami másra összpontosítunk, mint például az egyensúly, úgy is, mint a minőségi hírközlés kritériuma.