Page 267 - James Potter – Médiaműveltség

10. fejezet: Szórakoztatás 243 és burkolt utalással találkoznak évente Ezek közül kevesebb mint 150-ben van utalás a születésszabályozásra, azaz a védekezés nélküli szex aránya nagyon ma- gas, ám a szexuális úton terjedő betegségekre (STD) vagy terhességre történő uta- lás nagyon ritka ezekben a történtekben Mostanára talán ez is változóban van Például az 1997–1998-as televíziós évadban a szexet érintő műsorok 9%-a jelení- tett meg biztonságos szexre történő utalásokat, ez az arány pedig a 2001–2002-es évadra 15%-ra emelkedett (Kaiser Family Foundation, 2003). A Kaiser Family Foundation néhány évvel későbbi (2005) újabb jelentése szerint 1998 óta a szexuá- lis témájú jelenetek száma megduplázódott a televízióban. A jelentés azt is tartal- mazta, hogy amíg 1998 óta a „biztonságos szexre” történő hivatkozások – például a szex elodázása, védekezés, a védekezés nélküli szex lehetséges következmé- nyei – száma is növekedett, az arány az utóbbi években kiegyenlítődött. Ezt a megállapítást Kunkel és mások is megerősítették (2007), akik arról szá- moltak be, hogy a szexuális kockázatokkal vagy felelősségvállalással foglalkozó témák (például óvszer használata, önmegtartóztatás) gyakrabban, de ennek elle- nére összességében mégis ritkán jelennek meg a televízióban. Az ilyen biztonsá- gos szexszel kapcsolatos üzenetek leggyakrabban olyan televíziós környezetben jelennek meg, ahol a leginkább relevánsak (vagyis amikor a történetben nemi kö- zösülésre is sor kerül). Homoszexualitás Az USA televíziós ipara hosszú időn át fgyelmen kívül hagyta, sztereotipizálta és marginalizálta a homoszexualitást (Harrington, 2003). Meleg és leszbikus jelene- tek és szereplők virtuálisan nem voltak láthatók a televízióban az 1950-es években és az 1960-as évek elején sem. A meleg szereplők az 1970-es években jelentek meg, de csak kétfajta összefüggésben: az egyik a coming-out („előbújás”), a másik pedig a „buzi szörnyeteg” esete volt. Mi több, bár az 1970-es évek bevezette a főműsoridős adásokba is a meleg szereplőket, szerepüket általában heteroszexuális színészek játszották heteroszexuális közönség számára. Az 1980-as években a homoszexualitás ábrázolása drámaian visszaszorult a Reagan-éra konzervativizmusa és a HIV/AIDS (és ezek összefüggésbe hozatala a meleg férfak szexualitásával) miatti aggodalom általános növekedése miatt (Gross, 2001). A meleg szereplők az 1990-es években kezdtek újra nagyobb arány- ban megjelenni, részben a melegellenes előítéletek erősödő megbélyegzése, rész- ben a meleg fogyasztói piac felismerése okán (Gross, 2001). Az 1990-es évek vé- gére körülbelül 50 kábeltévé sorozataiban voltak visszatérő leszbikus, meleg vagy biszexuális szereplők, több mint kétszer annyian, mint a korábbi évtizedekben ösz- szesen. 1997-ben voltak a főműsoridő nézői először tanúi egy leszbikus színésznő/ főhős, Ellen DeGeneres komika kábeltévés megjelenésének, aki Ellen Morgant ját- szotta az ABC Ellen című műsorában. Az első meleg férf főszereplő pedig a kö-