Page 367 - James Potter – Médiaműveltség

14. fejezet: Hogyan működik a média hatásmechanizmusa? 343 annál kevésbé értik és jegyzik meg a nézők a tényeket. Például a gyerekek a híre- ket sokkal jobban megjegyzik a tévéből, mint nyomtatott formából, függetlenül az olvasási képességüktől, mivel a tévé hírei az információt több csatornán közvetítik egyszerre (képek, szavak és hangok), és amikor az információ jelentéstanilag re- dundáns – azaz a részei kiegészítik és erősítik egymást –, a tanulás jobban mű- ködik (Gunter, Furnham és Griffths, 2000). A gyerekek – médiaüzenetekből származó – oktatási anyagot felfogó képessége attól függ, hogy az információ mennyire van központi helyen a narratívához képest. Az üzenetfolyam fő áramát csupán érintő tények kevésbé jól rögzülnek, mint az üzenet középpontjához közel álló tények, továbbá az emberek jobban emlékeznek az információkra, ha érzelmi hatások is közrejátszanak (Bucy és Newhagen, 1999). Motivációk. Ha egy bizonyos fajta információra tudatos igényt formálunk, akkor aktívan fogjuk kutatni ezt a médiában, és nagy az esélye, hogy ebből az élményből tanulni is fogunk. Ha passzívak vagyunk, a tanulás akkor is végbemehet, csak nem olyan valószínű, továbbá azok az emberek, akik magasabban képzettek és magasabb az intelligenciájuk, nagyobb motivációval keresik az információkat a médiában. Ezek az emberek a számukra leghasznosabb információkat válogatják ki maguknak Állapotok. Az állapot egy átmeneti hajtóerő vagy érzelmi reakció, amely valami- lyen inger hatására adott válaszként jelentkezik. Gyakran fog olyasmi történni az életünkben, ami mérgessé vagy frusztrálttá tesz bennünket. Ez az állapot kapcso- latba tud kerülni a médiatartalommal, és ez bizonyos hatásokhoz vezethet. Például ha valaki frusztrált állapotban van, és eközben lát erőszakot, sokkal nagyobb esély- lyel viselkedik szintén agresszívan, mintha csak az egyik feltétel állna fenn. A média gyakran változtatja meg a pszichés állapotunkat. Talán a legfontosabb ezek közül az izgalom. Amikor izgatottak vagyunk, a fgyelmünk koncentráltabb, és az élmény elevenebb számunkra. Jobban fogunk emlékezni az ábrázolásokra, és izgatott állapotban hajlamosabbak vagyunk cselekedni is (Comstock et al., 1978; Zillmann, 1991). Vannak olyan produkciós technikák, amelyek képesek a nézőket izgalomba hozni. Az ilyen technikák közé tartoznak a gyors vágások, képkockán belüli gyors mozgások, a hangos zene és a hanghatások, és bizonyos narratív technikák (az események megszakítása vagy késleltetése, félelem, életveszélyes erőszak és ero- tika) is vezethetnek izgalomhoz. Jóllehet, a legtöbb állapotot fziológiai vagy érzelmi állapotnak tekintjük, létez- nek kognitív állapotok is, és ezek kiemelten fontosak a médiaműveltség kapcsán. Ha egymásnak ellentmondó információkat találunk egy témában, ahol nem ismert a környezet, vagy hiányoznak a háttérinformációk, könnyen az érdektelenség álla- potában találjuk magunkat. Ez a kognitív állapot általában a frusztráció vagy két- ségbeesés érzelmi állapotához kapcsolódik, de az állapot kognitív része kapcsolat-