Page 94 - James Potter – Médiaműveltség

70 II. rész: A közönség túlzottan növelné A médiavállalatok ezért inkább a potenciálisan vonzó üzenetek mentén gondolkoznak a közönségről, s nem olyan csoportokként, akik egyetlen médiumra vagy hordozóra korlátozódnak A médiumok közti különbségek szintén elmosódni látszanak az idő múlásával. Az újságok szerkesztési képüket tekintve egyre inkább úgy néznek ki, mint a ma- gazinok, vagyis egyre több a nem időérzékeny, könnyed hír bennük, amely inkább számít szórakoztatásnak, mint hírközlésnek. A kereskedelmi forgalomba kerülő, nagyközönségnek szánt könyvek egyre rövidebbek és egyre kevésbé szépirodalmi jellegűek. A számítógépek pedig – a maguk játékaival, enciklopédiáival és webol- dalaival – egyre inkább olyanok lesznek, mint a flmek, könyvek, magazinok és újságok. Az üzenetre és a konvergens csatornákra helyezett hangsúly miatt egyre inkább a tartalom kerül a fókuszba, s nem az azt közvetítő rendszer. Évtizedekkel ezelőtt egynémely futurista beállítottságú szakértő amellett érvelt, hogy olyan konvergencia felé haladunk, amelyben minden média egybeolvad – „egyetlen, nagy kapacitású, digitális hálózatok hálózata lesz, amely összeköti, amit ma még a számítástechnika, telefónia, műsorszórás, moziflm és kiadás különálló területeiként ismerünk” (Neuman, 1991, x.). Ez az egybeolvadás már tart egy ide- je, és jelenleg is zajlik (Jenkins, 2006). Az információterjesztést végző csatornák közti különbségek mára sokkal kevésbé fontosak; ezzel ellentétben a rétegközön- ségenkénti fogyasztói igények sokkal fontosabbak lettek A közönségek kondicionálása Ha egy tömegmédia-szervezetnek sikerült bevonzania bennünket egy üzenettel, azonnal megpróbál bennünket ismételt terheltségre kondicionálni Ez a közönség- kondicionáló viselkedésforma minden tömegkommunikációs rendszer egyik alap- vető stratégiája. Olyan elképesztő költségei vannak annak, hogy egy közönség tag- jaihoz eljusson az első üzenet, hogy a médiaszervezeteknek az ismételt terhelésre kell hagyatkozniuk, hogy ezáltal behozzák az első nagy befektetést, és idővel pro- ftot termeljenek. Mielőtt ebbe a témába belemélyednénk, ajánlatos megnézni a 4.1. gyakorlatot, és megbecsülni, milyen fokú egy átlagos hétre kivetített médiaterheltségünk. Végezzünk néhány gyors becslést, és csak azután folytassuk a fejezet olvasását! A tömegmédia bizonyos terhelési szokásmintázatokra kondicionál bennünket Ezek folyamatosan megerősítést kapnak, amíg szokásokká nem válnak, s azután még egy kicsit, hogy ne is változtassunk ezeken a szokásokon. A médiaterhelés mindig tehetetlenségi jellegű. Ez azt jelenti, hogy amikor egy bizonyos üzenetre fgyelünk, fgyelmünket egyfolytában azon az üzeneten tartjuk, amikor pedig automatikus üzemmódban vagyunk, abban az állapotban maradunk, és megszűrjük a bennünket körülvevő üzeneteket. Tegyük fel például, hogy belé-