Page 161 - Kósa Éva – Médiaszocializáció

ujhelyi adrienn: Az internet mint szocializációs közeg 159 hosszú távú, egyéni és társadalmi dimenziók mentén. E tanulmányba most ez utób- bi szempont szerint kategorizálom a kapcsolódó empirikus kutatásokat. Míg a korábbi generációk életében jól elkülönülten létezett egy valós és egy on- line identitás, a mai gyerekek számára már csak egy identitás létezik, az offine és online lét teljesen egybefonódik. Számukra a kettő szétválaszthatatlan, a techno- 17 lógia csak az identitás kifejezésének eszköze. Az új médiumok egyrészt hatalmas szabadságra adnak lehetőséget: az internetet gyakran nevezik identitáslaborató- riumnak is, mivel a közeg különösen alkalmas az identitásokkal való kísérletezge- 18 tésre, a szerepek kipróbálására. Ez több pozitív következménnyel is járhat: hozzájá- rulhat a személyiség gazdagodásához, mások megértéséhez. A szerepjátszást is lehetővé tevő anonimitás pozitív hatása lehet, hogy olyan kérdéseket, problémákat beszélhetnek meg a gyerekek, melyekkel a valóságban egyedül maradnának. A fa- 19 tal megjelenítheti saját ideális selfjét, de kiadhatja magát teljesen másnak is. A Pew Internet and American Life Project adatai szerint a tizenévesek negyede vallotta 20 be, hogy adta már ki másnak önmagát az interneten. A másik, ennek tulajdonképpen ellentmondó hatás az identitásalakítás feletti kontroll csökkenése: az interneten nem- csak mi magunk, de mások is alakíthatják a rólunk megjelenő képet (a legártatlanabb esettől, pl. Facebookon betaggelt fotóktól kezdve a kifejezetten rosszindulatú rágal- mazásig hozhatnánk itt példákat). A technológia sajátossága továbbá az is, hogy szinte minden adat rögzített, sőt közhelyszerűen emlegetjük, hogy ami egyszer ki- kerül az internetre, az örökre ott is marad. Emiatt tudatos és szándékos imázsunkat olykor nemcsak mások, hanem saját korábbi viselkedésünk is korrumpálhatja. Inkább a veszélyeket helyezik előtérbe a túlzott használatra vonatkozó kutatások. Az internetaddikciót a viselkedéses függőségek közé sorolják, jellemzői hasonlóak az egyéb szenvedélybetegségek tüneteihez: folyamatos vágy a viselkedés végrehaj- tására, megvonás esetén kényelmetlen testi és lelki tünetek, a belátás hiánya, konf- liktus a környezettel. Általánosságban kijelenthetjük, hogy a probléma összetett: a netet túl sokat használók nem alkotnak homogén csoportot, különböző jellemzők- kel és motivációval rendelkező emberekről van szó, ráadásul a függőséget okozó tevékenység is különböző lehet: például szexoldalak látogatása, chatelés vagy szá- mítógépes játék. Tovább árnyalja a képet, hogy az internetaddikció nagyon gyakran csak átmeneti jelenség, az újdonság varázsának elmúlásával önmagától megoldódik a probléma. A patologizálás elkerülése miatt a jelenséget ma inkább problémás in- ternethasználat címszóval vizsgálják, és egyelőre nem szerepel a betegségek nem- zetközi osztályozási rendszerében (DSM V). A téma magyar kutatói szerint hazánk- ban a serdülőkorúak mintáján a prevalencia 4–6% körüli. 21 17 L Berta Judit e kötetben megjelent tanulmányát. 18 Wallace i. m. (14. lj.). 19 ritter Andrea: Az internethasználat néhány lehetséges hatása a serdülőkre. INFINIT, 2001 100 20 Pew Internet Project (2010). pewinternet.org 21 deMetrovics Zsolt – Kun Bernadett: Viselkedéses addikciók. In: deMetrovics Zsolt (szerk.): Az addiktológia alapjai I. Budapest, Eötvös, 2007.