Page 162 - Kósa Éva – Médiaszocializáció
P. 162
160 Médiaszocializáció A használat testi következményeivel kevés kutatás foglalkozik, de részinformá- ciók szerezhetők a korábbi, például tévénézéssel vagy videojáték-használattal kap- csolatos kutatások eredményeiből is, melyek szerint a túlzott médiahasználat elhí- záshoz, epilepsziához, szem- és hátfájáshoz, illetve kézbántalmakhoz vezethet. 22 A számítógépes játékok túlzásba vitt használata egy sajátos tendinitis (íngyulladás) kialakulásához vezet, ez a nintendinitis, a jobb hüvelykujj feszítő ínjének gyulladá- sa, melyet a gyakori gombnyomogatás okoz. Pozitív következmény lehet azonban 23 a rajzolási képesség és a kézügyesség javulása, jobb perceptuális-motoros koordi- náció. Egy magyar, óvodásokat vizsgáló kutatás azt találta, hogy mivel a billentyű- zet és az egér használata kifnomult motorikát igényel, az erős motiváció miatt használatát a gyerekek kitartóan gyakorolják, és a mozgás katalizálja az érési-fejlő- dési folyamatokat. Mivel a gyermek agya jórészt a környezetével való interakció- 24 ja révén fejlődik, rendkívül fontos, milyen hatások érik főként az első két évben. Több kutatás azt próbálja körbejárni, hogyan változik a mai gyermekek agya és idegrendszere. Az amerikai Mentális Egészség Intézet 1999-ben 145 gyerek MRI- vizsgálatát kezdte el. A kutatás még gyermekcipőben jár, az eredmények általánosak: az oktatási célú szoftverek használata pozitív, míg a túlzott chatelés vagy az agresz- szív játékok negatív hatásúak. A közvetítő változók, a hatás mértéke és tartósságá- nak megállapítsa további kutatásokat igényel. 25 Gyakran felmerül a kérdés: okosabbá válnak-e a gyerekek a számítógép-, illetve internethasználattól? A kérdést két részre kell osztanunk. Egyrészt kíváncsiak lehe- tünk az iskolai előmenetelre gyakorolt hatásra, ami például érdemjegyekben mutat- kozik meg, másrészt vizsgálhatjuk az általánosabb tanulási és problémamegoldási képességeket. Az első kérdésre adott válasz általában kiábrándító: nem (feltétlenül). Az informatikai eszközökkel segített oktatás eredményességét vizsgáló kutatások sokszor egymásnak ellentmondó eredményre jutnak. Egy 2000-ben végzett meta- analízis (amely 436 publikáció eredményeit összegezte) arra jutott, hogy „egy lépés 26 előre a technikában, két lépés hátra a pedagógiában”, vagyis az így oktatott gyer- mekek rosszabb eredményeket produkáltak, mint társaik. Mások viszont arra vilá- gítottak rá, hogy a visszalépés csak látszólagos. Solomon a fent említett metaanalízis 27 22 Alice Mitchell – Carol savill-sMith: The use of computer and videogames for learning. London, LSDA, 2004. 23 Kaveri suBrahManyaM – Robert Kraut – Patricia greenfield – Elisheva gross: The impact of home computer use on children’s activities and development. Children and Technology 10 (2), (2000) 123–144. 24 síKlaKi István: A Brunszvik Teréz program hatása a gyermekek fejlődésére és fogadtatása az óvodákban. Tanulmány az Informatikai és Hírközlési Minisztérium megrendelésére. 2003. 25 Ian juKes: Understanding Digital Kids Teaching and Learning in the New Digital Landscape. 2005. www.thecommittedsardine.net/infosavvy/education/handouts/it.pdf. 26 Idézi Kárpáti Andrea: A tudásalapú társadalom pedagógiája és a számítógéppel segített tanulás. Információs Társadalom 2, 2003. 34–51. 27 Idézi Kárpáti i. m. (26. lj.).
   157   158   159   160   161   162   163   164   165   166   167