Page 158 - Kósa Éva – Médiaszocializáció

156 Médiaszocializáció lépni. A téri izoláció érzése együtt járhat a fzikai biztonság érzésével, mely erősít- heti a gátlástalan viselkedést. Az interneten folyó interperszonális kommunikáció legnagyobb része még ma is szövegalapú, melynek legfontosabb velejárója a nem verbális jelek hiánya, ami mi- att a társalgás nehezített, a közlések hűvösebbnek, barátságtalanabbnak tűnhetnek, ami frusztrációhoz, agresszióhoz vagy rosszabb teljesítményhez vezethet. A kor- 9 látozott érzékelés (vagyis az, hogy a látási, hallási, illetve tapintási ingerek hiányoz- nak vagy redukáltan hozzáférhetőek) azt is jelenthetik, hogy a hiányzó kulcsingerek miatt a társas jelenlét alacsonyabb fokát éljük át online közegben, ami csökkent bizalomérzethez vezethet (mind a többiekkel, mind a társas kontextus egészével, az internettel kapcsolatban). Mindez azt is jelenti, hogy a fzikai megjelenés helyett 10 az írásbeli készségek értékelődnek fel. Társadalmunkban a külsőnek meghatározó szerepe van, nemcsak a vonzalom vagy a szimpátia kialakulásban, hanem a státusz kommunikációjában is, hiánya teljesen megváltoztathatja az erőviszonyokat. Példá- ul arra lehet számítani, hogy a státuszhatás kiegyenlítődik, a szereplők egyenlő hatalmi pozícióból indulnak, vagy a státusznak másfajta indikátorai alakulnak ki. 11 Az online kommunikáció legfontosabb és legspeciálisabb jellemzője az anonimi- tás. A történelemben és irodalomban többször dokumentált jelenségről van szó, anonim kommunikációnak minősíthető a katolikus gyónás, írók-költők álnéven pub- likálása, a titkos imádók vagy éppen a feljelentők feladó nélküli levelei, a név nél- küli rádiós betelefonálások. A kommunikáció ezen formája már a múltban is jelen volt tehát, a legújabb technológiai fejlődés azonban e téren (is) nagy változást hozott. Az internet megjelenése nemcsak rendkívül elterjedtté tette, de új értelmet is adott a fogalomnak: ma intim chatelést folytathatunk egy ismeretlennel, játszhatunk csa- patban játékokat, hozzászólhatunk egy fórum témájához, írhatunk több embernek egyszerre, vagy akár éveken át fenntarthatunk valakivel szoros kapcsolatot anélkül, hogy tudnánk a valódi nevét, vagyis a net lehetővé teszi a hosszú ideig tartó, vissza- visszatérő beszélgetéseket is. Az interneten szinte az anonimitás a természetes ál- lapot, míg korábban kifejezett erőfeszítést kellett tenni eléréséhez, ráadásul a médi- um jellegzetességeiből adódóan az anonim üzenet sokkal tovább kifejtheti hatását, sokkal több embert ér el, megkerül mindenféle kontrollt vagy cenzúrát, és könnyen talál befogadó közönséget. Noha a laikus gondolkodás hajlamos úgy kezelni, az ano nimitás nem dichotóm természetű, inkább egy kontinuumként fogható fel a tel- jes anonimitástól a teljesen azonosított, személyes kapcsolatig, olyan közbülső állo- má sokkal, mint például egy olyan online barát, akit akár évek óta ismerünk, naponta 9 Adam joinson: Disinhibition and the Internet. In: Jayne gacKenBach: Psychology and the Internet: Intrapersonal, Interpersonal, and Transpersonal Implications. Oxford, Elsevier, 2007. 10 John short – Ederyn WilliaMs – Bruce christie: The Social Psychology of Telecommunications London, Wiley, 1976. 11 Starr Roxanne hiltZ: Online Communities: A Case Study of the Office of the Future. Norwood, Ablex, 1984.