Page 156 - Kósa Éva – Médiaszocializáció

154 Médiaszocializáció namikusan: a korai évek speciális felhasználóinak köre (jellemzően fehér, technikai ér dek lő désű férfak) is gyorsan kiszélesedett, mára a tipikus netező proflja a nyu- gati országokban majdnem reprezentatív a népesség egészére. 2 Az internet vizsgálata több szempontból is kihívások elé állítja a szakembereket. A nehézségek közé sorolható az internet rendkívüli komplexitása, állandó és egyre gyorsuló változásai, fejlődése. Kiváló példa erre az a történelmi tény, hogy az in- ternetet sokáig nem is tartották tömegkommunikációs eszköznek, ugyanis sok szem- pontból nem felelt meg a korábbi médiumokra kialakított kritériumoknak, inkább az interperszonális kommunikáció új eszközének tűnt. „Még ha a számítógépes műveltség egyetemessé válna is, még ha minden otthonban lenne is egy modemmel ellátott PC, akkor is igen nehéz lenne elképzelni, hogy csupán ezekre alapozva a tömegkommunikáció új rendszere fejlődne ki.” A kilencvenes évek elején azon- 3 ban, a felhasználóbarát böngészők megjelenésével kitört a szűk szubkulturális je- lenség címkéből, a felhasználók száma rendkívül gyorsan bővült, amit már a mé- diakutatók sem hagyhattak fgyelmen kívül. A 2000-es évek közepén újabb fejlődési ugrás következett be, 2004-ben, egy konferencián Tim O’Reilly web 2.0 terminussal illette azokat a másodgenerációs webes platformokat, technológiákat és eszközöket, melyeket a felhasználói részvétel és kollaboráció jellemez. Idetartoznak többek között a blogok, közösségi hálózatok, 4 podcastok, wikik vagy az RSS feed. Ezeket ma leginkább közösségi média címszó- val emlegetjük. Legfontosabb jellemzői közé tartozik az, hogy a felhasználó nem passzív fogyasztója, hanem aktív előállítója a médiatartalomnak, interaktívan hoz- za létre, módosítja vagy épp megosztja azt. Ennek következménye, hogy a tradicio- nális weboldalakhoz képest ezek a platformok egy rendkívül élménygazdag felhasz- nálói benyomást keltenek, a részvétel pedig egy bizalomtelibb, nyitottabb kontextust eredményez, illetve demokratizáló hatása is lehet, hiszen mindenkinek lehetősége van hallatni a hangját. Természetesen a kép nem ennyire egyoldalú: a negatívumok között lehet egyebek között az „amatőrizmus kultusza”, az információ minőségé- 5 nek megbízhatatlansága, a szerzői jogokkal vagy adatvédelemmel kapcsolatos visz- szaélések jogi kérdései. 2 Nielsen NetRatings, 2009. 3 Idézi Kiss Aranka: Kommunikációtudomány és Internet. Információs Társadalom 1, 2004. 101. 4 Graham corMode – Balachander KrishnaMurthy: Key Differences between Web1.0 and Web2.0. AT&T Labs-Research, 2008. 5 Andrew Keen: The Cult of the Amateur: How Today’s Internet Is Killing Our Culture. New York, Doubleday, 2002.