Page 151 - Kósa Éva – Médiaszocializáció

BecKer györgy: A posztmodern és az iGeneráció 149 a korosztályhoz közel álló felszolgálókkal csábítsanak, és ne csak étkezésre hasz- nálják az éttermet, hanem szociális térként. A szokás nem a reklámokon alapul, hanem a tapasztalaton, hogy sokáig üldögélhet a fatal egy cola és hamburger mel- lett, találkozhat barátaival, videoklipeket bámulhat a kivetítőn, és nem nézik ki, ha nem fogyaszt. A tizenévesek számára a társaság elsőrendű fontossággal bír, ezt a szociá lis és érzelmi szükségletet elégítik ki az étteremláncok. A beszoktatást va- lójában a szülők kezdik el, mert észreveszik, hogy az otthon válogatós gyermekük a gyorsétteremben szívesen megeszik mindent. A kisgyerekeket csábító reklámok itt is valójában a szülőkhöz szólnak. Az igény és szükséglet adott, lehet gondolkoz- ni azon, hogyan elégíthető ki a korosztály számára vonzó, mégis egészséges módon. Gyermekeknél a leghatásosabb módja az eddig felsorolt szociális tényezők befo- lyásolásának a közösen eltöltött szabadidő, és főként a közös játék. Az iGenerációval összefüggő problémát az okozza, hogy a szülők gyermekkorában a technikai játékok még nem voltak olyan könnyen hozzáférhetőek és elterjedtek, mint manapság, ezért sokan semmilyen rutinnal vagy akár csak koncepcióval sem rendelkeznek a szabad- idő posztmodern modelljével kapcsolatban. Neheztelnek, ha azt látják, hogy a gye- rekek nem társasoznak, hanem konzoljátékkal játszanak, és példaként hozzák fel – az iGeneráció számára elképzelhetetlen – saját gyermekkorukat. Pedig a konzoljátékok a társasozás analóg, posztmodern formái. Nem jobbak, nem rosszabbak: mások. Az új technika persze lehetővé teszi, hogy a legegyszerűbb módon űzzük el az unalmat társas kapcsolatok építése, sportolás vagy kreatív tevékenységek helyett. Mivel a szabadidő eltöltésének egyik leggyakoribb módja a médiával/technikai esz- közökkel kapcsolatos, nyilvánvalónak látszik, hogy itt hatékonyan befolyásolhatja a reklám a gyermekek viselkedését A kutatási adatok azt mutatják, hogy a gyakrabban és többet tévéző gyerekek 82 nagyobb számban választanak celeb példaképeket. Akik többet tévéznek és több, agresszívebb tartalmat látnak, maguk is valamivel hajlamosabbak erőszakos visel- kedésre. Felmerülhet a gondolat, hogy azok, akik agresszív személyiségjegyekkel rendelkeznek, nyilván szívesebben néznek agresszív tartalmakat, tehát nem azért agresszívek, mert a média ezt sugallja nekik. Nyilvánvaló azonban az az összefüggés, hogy a több időt média előtt töltő gye- rekek azért töltik el így szabadidejüket, mert ilyen mintákat kaptak szüleiktől, ke- vesebb a családon belüli interakció és közös tevékenység. A személyes szülői min- ta és interakció hiánya inkább tekinthető oknak, mint a média vagy a reklám. Az új média nemcsak szórakoztató időtöltés, hanem önkifejezés és lehetőség. Az állandó közösségi jelenlét, a folyamatos online kapcsolat egyik pozitív hatása, hogy az iGeneráció tagjai könnyebben váltanak szempontot, kevésbé fontosak számukra a hagyományos megoldások, nehezen alkalmazkodnak kötöttségekhez, de nyitot- tabbak a változásokra és az újdonságokra. 82 Kid.Comm 2 kutatási eredmények – a 8–14 éves gyerekek médiahasználati szokásai. Budapest, NMHH, 2012. május 23.