Page 149 - Kósa Éva – Médiaszocializáció

BecKer györgy: A posztmodern és az iGeneráció 147 Tudjuk, hogy az értékek elsajátítása során kulcsfontosságú lehet a modell­ vagy mintakövetés és a megerősítés. A tömegmédiával szemben megfogalmazódó vádak lényege, hogy a társadalom és kultúra konszenzuális értékeit, amelyeket a családi és iskolai neveléssel szocializálnak a gyerekbe, elfedik a kereskedelmi média a pilla- natnyi érdekességre és állandó szenzációra törekvő programjaiban megjelenő efemer (csak a pillanatban létező) értékek. Tény, hogy a kétfajta érték megkülönböztetése leginkább a gyerekek és a fatalok számára nehéz. A médiában bemutatott, mintaadás 75 útján közvetített értékek a könnyű befogadás érdekében egyszerűsítettek. Jogos lehet a félelem, hogy a befogadókat uniformizálják, és nagyon kora életkortól anyagias- ságra, fogyasztásra nevelik. Az új média megváltoztatja a hagyományos mintaköz- 76 vetítési paradigmát, hiszen a megosztott médiatartalmak – a buliról, verekedésről, osztálytermi eseményekről készült képek, videók – ugyancsak érték közvetítők le- hetnek. Már nem mondhatjuk, hogy a gyerek a média és a reklámok sztereotipizált világából meríti előítéleteit. Posztol és posztokat néz, a számára legfontosabb kortárs kontrollcsoport értékeit sokkal könnyebben interiorizálhatja, mert óriási (új) média- felületen érhetőek el. Nehéz másképp elképzelnünk, hogy középosztálybeli angol kis lányok miért csatlakoznak az ISIS embertelen vérfürdőjéhez. 77 Tinédzser korban a média és így a reklámok is képesek attitűdöket befolyásolni, hiszen tartalmazhatnak olyan információkat, amelyek átértékelik vagy más megvi- lágításba helyezik az attitűd tárgyát, illetve kelthetnek pozitív vagy negatív érzel- meket. Az érzelmi befolyásolás észrevétlenebb és ezért sokkal hatásosabb lehet. Jó zenei aláfestéssel, megfelelő karakterválasztással (mintaadás), vagy más, ismert és kedvelt médiatartalomra (pl. kultuszflmre) való hivatkozással befolyásolhatjuk a be- fogadó érzelmeit, így megváltoztathatjuk attitűdjeit is. Az attitűdöket befolyásolhat- juk úgy is, hogy kihasználjuk az új média lehetőségeit, a kereső funkciókat. Azok, akik aktívan keresnek valamilyen tartalmat vagy információt, könnyebben megjegy- zik, mint akik ugyanannak az információnak passzív befogadói. A posztmodern 78 jelenségek, a hiperrealitás, az externális identitás és a szimbolikus kommunikáció- ra való érzékenység remekül kihasználható a reklámok sűrített világában. Meggyő- ződésünk, hogy a reklámokkal szemben sokkal nagyobb befolyásoló hatása van a közösségi médiának és a popkultúra médiaikonjainak (ők azok, akiket a szülők nem ismernek: nézzünk magunkba, hallotta valaki Dakota Fanning, Selena Gomez, vagy Taylor Lautner nevét? Ugye nem. Ők az első három a „10 legnépszerűbb tinisztár” közül). 75 lappints Árpád: Érték és nevelés. Budapest, Comenius, 2002. 76 antalócZy Tímea: Kor-Kép. In: antalócZy tímea – füstös László – hanKiss Elemér (szerk.): (Vész)jelzések a kultúráról. Budapest, L’Harmattan, 2009. 10–14. 77 http://www.dailymail.co.uk/news/article-2703792/Twin-Manchester-schoolgirls-ran-away-Syria- married-ISIS-fighters-mainly-stay-indoors-read-Quran-unless-jihadi-husbands-out.ht 78 soloMon et al. i. m. (33. lj.).