Page 150 - Kósa Éva – Médiaszocializáció

148 Médiaszocializáció Egyedül a reklámok, még ha képesek is az attitűdöket befolyásolni, nem hatnak valami erősen. Ezt bizonyítja az NMHH 2012-ben, 8–14 éves gyermekek között végzett reprezentatív vizsgálata. Kimutatták, hogy a médiát ugyan általában képes- nek tartják arra, hogy befolyásolja véleményüket és gondolkodásukat, de a reklá- mokat ezen belül inkább ellenérzésekkel fogadják. Ugyanolyan arányban utasítják el a reklámokat, mint a felnőttek. 79 A reklámokkal szembeni vádak között szerepel, hogy olyan mintákat állít a gyer- mekek elé, amelyekből nem kívánatos szokásokat tanulnak. A fzikai szokásokat a legmodernebb mágneses képalkotó rendszerek (fMRI) segítségével nemrégiben felfedezett tükörneuronok működése miatt pusztán a viselkedési modell bemutatá- sával tényleg alakíthatja a média, illetve a reklám. A másik ember puszta megfgye- lése a látott mozgások végrehajtásáért felelős agyi területek aktivitását váltja ki a megfgyelőben. A tükörneuronok segítik azt az érzelmi-szociális összehangolódást, ami minden kommunikáció alapja. A tükörneuronok működésével agyunk mintegy leképezi a kommunikációs partnerünk mentális-érzelmi állapotát, és e tükröződés, összehangolódás nélkülözhetetlen kelléke az információcserének. A tükör neu ro- 80 nok nak az a szerepe, hogy könnyebben és gyorsabban tanuljunk meg fontos mozgás- so rozatokat és hozzájuk kapcsolható érzelmi reakciókat utánzás segítségével. Fontos- sá guk a szociális tanulásban is kiemelkedő, de számos szokáscselekvés, pl. takarítás, borotválkozás, öltözködés is alakíthatóak modell megfgyelésével. A modell termé- szetesen reklámban vagy flmekben szereplő személy lehet. Szokások kialakításához és rögzítéséhez a modell megfgyelése még nem elegendő. Gyakorlás és az ehhez kap csolódó szenzomotoros, proprioceptív és pozitív szociális visszajelentés együtt alakíthatják át a szokáscselekvéseket. Például a gyorséttermek népszerűsége által könnyen megszokássá válhat a „junk food” fogyasztása. Az egészséges étel biztosítása komoly kihívást jelenthet a szü- lőknek. Az átszoktatás nehéz. Könnyű mondani, hogy elsősorban mintanyújtással, egészséges ételekhez való hozzászoktatással és bizonyosan nem egyszerűen tiltással kell megváltoztatni az éhes fatalok táplálkozási szokásait. A legegyszerűbb megol- dás, ha könnyebben elérhetővé tesszük a megfelelő élelmiszert, mint az egészségte- lent. Kimutatták, hogy pusztán azáltal, hogy az iskolai menzán előrébb helyezik a salátákat, halételeket, szóval a kevésbé hizlaló, vitamindús táplálékot, jelentősen csökkent a nehezebb zsíros ételek fogyasztása. A gyorséttermek azonban nem 81 pusztán a korosztály ízléséhez tervezett ételek és a reklámjaik miatt zsúfoltak. Való- já ban nem ételt árulnak. Arra törekszenek, hogy a környezettel, zenével, WiFi-vel, 79 Kid.Comm 2 kutatási eredmények – a 8–14 éves gyerekek médiahasználati szokásai. Budapest, NMHH, 2012. május 23. 80 Giacomo riZZolatti – Laila craighero: The Mirror-Neuron System. Annual Review of Neuroscience (2004) 27. 169–1992. 81 Richard thaler – Cass sunstein: Nudge: Improving Decisions about Health, Wealth, and Happiness. New Haven, Yale University Press, 2008. 44.