Page 153 - Kósa Éva – Médiaszocializáció

BecKer györgy: A posztmodern és az iGeneráció 151 pulálja önazonosságukat, alakítja az identitást. Azt sugallja, hogy „az vagy, amid van”, amilyen telefonod, ruhád, játékod van. Megmondja, hogy az identitását keres- gélő fatalnak milyennek kell lennie, ha meg akar felelni a „cool” mintáknak. Az önazonosság a popkultúra által készen adott, megtervezett, márkázott termék, az externális identitás formálója. Ezt nevezte Susan Greenfeld neurológus „nobody scenario”-nak. Az egyén eltűnt a késztermék mögött. A delphoi jósda felirata 86 szerint „ismerd meg önmagad”. Az új média paradigmája szerint: „mutasd meg önmagad”. A posztmodern információs technika a modern korban még elképzelhetetlen kompetenciakülönbséget teremthet a családon belül. A fatalok gyakorlata a média felhasználásában és az internettel, okostelefonnal és kütyükkel összefüggő rengeteg alkalmazás használatában kiélezi a generációk közötti különbségeket. A netgene- 87 ráció vagy digitális bennszülöttek hatalmat nyernek a média területén szerzett 89 88 jártasság által, amit azonnal aktívan ki is használnak a korábbi, passzív médiahasz- náló generációkkal szemben. A szülők által képviselt modell, ahogyan ők nevelked- tek, már egyáltalán nem használható nevelésre. Az új média nemcsak a kultúrát alakítja át alapvetően, de büszkévé, aktívvá és igen kreatívvá teszi az iGeneráció tagjait. Valószínű, hogy önbecsülésüket nagymértékben a társas szociális térben szerzett visszajelentések alakítják, így természetesen a közösségi, megosztott média befolyása és fontossága egyre nő. A személyes, szülői, nagyszülői befolyást azonban még nem helyettesíti. Van remény. 4. A reklámokkal kapcsolatos aggodalmak és az általunk adható válaszok 1. A reklámok hatására a gyerekek anyagiasak, fogyasztáscentrikusak lesznek, el- távolodnak a szellemi értékektől, és az azonnali kielégülést okozó élmények felé fordulnak. Ez nem igaz, a hatást elsősorban társadalmi keretek és szülői minták katalizálják, és nem közvetlenül a reklámok. Az új média lehetőséget kínál arra, hogy a fo­ gyasztói szocializáció minél komplexebben és szemléletesen menjen végbe, tehát a gyermek minél hamarabb váljon tudatossá a reklámüzenetekkel kapcsolatban. 2. Szükségtelen dolgok vásárlása. A közhiedelem szerint a gyerekek addig nyafog- nak, amíg a szülők meg nem veszik nekik a megkívánt árut. Ruházattal és játé- kokkal kapcsolatos leggyakoribb gyermeki érv: „mindenkinek van már ilyen”. 86 Susan greenfield: ID: The Quest for Identity in the 21st Century. London, Sceptre, 2008. 87 Kenichi ohMae: The End of the Nation State. New York, HarperCollins, 1995. 88 Don tapscott: Grown up Digital. New York, McGraw–Hill, 2008. 89 Marc prensKy: Teaching Digital Natives. Thousand Oaks, CA, Sage, 2010.