Page 157 - Kósa Éva – Médiaszocializáció
P. 157
ujhelyi adrienn: Az internet mint szocializációs közeg 155 2. Az internet pszichológiai jellegzetességei Az internet számos olyan jellegzetességgel bír, mely egy sajátos pszichológiai kon- textust hoz létre, ami több ponton eltér a személyes (offine) beszélgetésektől. Az egyik legalapvetőbb különbség az, hogy az internetes kommunikációban résztvevők a technológia közvetítésével kommunikálnak. E látszólag magától értetődő tény számos, kevésbé magától értetődő következménnyel jár, amiről a felhasználók gyak- ran megfeledkeznek, például akkor, amikor egy technikai problémának (késlekedő válasz) pszichológiai jelentést tulajdonítanak (vonakodó válasz). Szintén a közvetí- tettségből következik a rögzítettség, vagyis az, hogy az online kommunikáció nagy százalékát rögzítik, majdnem minden beszélgetés, hozzászólás vagy akár kattintás is nyomon követhető, visszakereshető, összegyűjthető, ami többek között számtalan adatvédelmi problémát vet fel, s ez végső soron visszahat a felhasználók technoló- giába vetett bizalmára 6 Az online kommunikáció során az idő érzékelése és jellegzetességei is meg - változnak. Az interneten a szinkronitás különféle fokozatai és szintjei is megva- lósulhatnak, a kommunikáció korábban nem tapasztalt rugalmasságát biztosítva. 7 A szink ron (valós idejű) kommunikáció hasonlít leginkább a hagyományos, személyes beszélgetésekre, az aszinkron formát az időbeni késleltetettség jellemzi. Ez utób bi- nak fontos pszichológiai következményei vannak: egyrészt az egész kommunikációs helyzet jobban tervezhető, jobban kontrollálható; a társas szorongást csökkenti, hogy nincs kényszer az azonnali válaszadásra, a személy át tudja gondolni a reakcióját, ezáltal énbemutatása is tudatosabbá válik, másrészt nem is kell tartani a másik azonnali reakciójától. Az aszinkronitás miatt a kommunikáció egyfelől tehát lassított, másrészt kondenzált: a kapcsolatok gyorsabban alakulnak ki és tűnnek el, mint a valóságban. Az időbeni rugalmasság teszi lehetővé továbbá a párhuzamosságot, az ún. multitaskingot, a kapott információ mennyisége és az elérhető csatornák száma megtöbbszöröződött, ami az információfeldolgozásra szánt idő csökkenésével és a párhuzamos feldolgozásra való áttéréssel jár együtt. Általános jellemző még a fzikai szeparáció, az, hogy a legpezsgőbb, vagy legin- ti mebb online kommunikáció közben is a felhasználók jórészt egyedül ülnek egy gép előtt, fzikai valójukban távol beszélgetőpartnereiktől. Ez azt is jelenti, hogy a tér szerepe jelentősen megváltozik, a fzikai és földrajzi távolság szerepe csökken, 8 nem okoz problémát egy másik kontinensen élővel beszélgetni, másrészt a szociális tér kitágul: rövid időn belül vagy párhuzamosan rengeteg emberrel lehet kapcso latba 6 Monica Whitty – Adam joinson: Truth, Lies and Trust on the Internet. London, Routledge, 2009. 7 Adam joinson: Understanding the Psychology of Internet Behaviour: Virtual Worlds, Real Lives. New York, Palgrave Macmillan, 2003. 8 Azy BaraK – John suler: Reflections on the Psychology and Social Science of Cyberspace. In: Azy BaraK, (ed.): Psychological Aspects of Cyberspace Theory, Research, Applications. Cambridge, Cambridge University Press, 2008.
   152   153   154   155   156   157   158   159   160   161   162