Page 148 - Kósa Éva – Médiaszocializáció

146 Médiaszocializáció kapcsolatos megfontolásokra még visszatérünk a szocializáció folyamatának átte- kintésekor is. A hagyományos reklámok az iskoláskor előtti iGenerációra korlátozottan képesek hatni, hiszen a műsorok és reklámok a média jellegénél fogva és a gyermeki észle- lés jellegzetességei miatt is összemosódnak, egyetlen lehetőség a gyermek emléke- zetébe bekerülni, ha gyakran találkozik a reklámmal, vagy ha manipulálni képes a tartalmat – játszhat az interaktív médiával. Elegendő egy kis animált kezet a kép- ernyőre varázsolni, amivel meg lehet fogni virtuális dolgokat, a gyermek (és tegyük hozzá, gyakran az unatkozó felnőtt is) babrálni fogja! Míg a szakirodalom a reklám passzív befogadójaként szemléli az iskoláskor alatti gyermeket, addig az iGeneráció interaktív meséket hallgat tableten, moziban látott legújabb flmek akciófguráival játszik, vagy legózik – nem otthon a szobájában alkotva, hanem a Lego honlapján! 73 Kisiskoláskorban izgalmasabb lesz a világ alakítása és változtatása, mint puszta utánzása. A reklámok lassan elveszítik vonzerejüket, mert a gyerekek jobban megér- tik a reklám tartalmát is, illetve fontosabbak lesznek a verbális részek, mint korábban. Az iGeneráció eddigre kiválóan elsajátítja a kütyük használatát, és önállóan, a szülői kontrollt kikerülve képes internetezni, böngészni, chatelni. A megosztott tartalom, vagy az internetről választott flmek, YouTube-videók valószínűleg nagy hatásúak, de erről még nincsenek mély szakirodalmi adatok. Általános tapasztalat, hogy számos kisiskolás már jobban kezeli a mobiltelefont vagy a tabletet, mint szülei. A legújabb neuromarketinges vizsgálatok szerint az agyunk azon részei – az ún. prefrontális kéreg –, amelyek a végrehajtási funkciókért felelősek (mint impulzus kontroll, jövőre tervezés, kockázat–haszon összehasonlítás, és döntéshozás), egészen a húszas évek elejéig nem fejlődnek ki teljesen. Tudatában kell lennünk, hogy 74 a gyermekek még nem képesek teljes egészében mérlegelni cselekedeteik következ­ ményeit. Erősebben hatnak rájuk a médiában és a kortárs csoportokban, illetve a kor­ társ csoport által generált médiában látott viselkedésminták, mint saját megfonto- lásaik Nem elegendő és nem is lehet tiltani. Egyrészt a tilalmak könnyen kijátszhatók, másrészt a gyermekek többsége nincs már állandóan szülői felügyelet alatt. A szak- emberek fontosnak tartják, hogy a gyermekek rendelkezzenek az adott helyzetekben pozitív forgatókönyvekkel, hogy mit tegyenek, mi a megfelelő viselkedés. Ha nin- csenek ilyenek, akkor az első felidézhető kész sémát fogja a gyerek lefuttatni, ami könnyen lehet, hogy veszélyes, vagy a szülők elveivel és gyakorlatával ellenkezik. A pozitív minták és kötelmek adása megkerülhetetlenül a szülők feladata. Ahhoz, hogy jobban megértsük a reklámok gyermekekre gyakorolt hatását, meg kell érte- nünk a szocializáció folyamatára gyakorolt befolyását is. A posztmodern értékek, a társas kapcsolatok és az örömet okozó élmények ha- lasztást nem tűrő átélésének igénye inspirálják a szülőket és gyermekeiket egyaránt. 73 http://www.lego.com/hu-hu/starwars/games/web-games/micro-fighters 74 taylor i. m. (4. lj.).