Page 163 - Kósa Éva – Médiaszocializáció

ujhelyi adrienn: Az internet mint szocializációs közeg 161 adatait átvizsgálva arra az eredményre jutott, hogy ha általánosabb képességfejlődést vizsgálunk, javulás mutatható ki. Gyakori hatás a jobb vizuális fgyelem és a logikai képességek fejlődése. Egy kutatásban azt találták, hogy azok a 4–5 éves gyerekek, akik hét hónapon keresztül életkoruknak megfelelő szoftvert használtak hetente háromszor, jobban teljesítettek az intelligenciateszten, javult nem verbális kommu- nikációjuk és hosszú távú memóriájuk. Az internethasználat fejlesztheti a koncent- 28 rációt, a tanulási, információkeresési motivációt, a kreativitást, valamint a gyakori írásbeli kommunikáció miatt a nyelvi képességeket. 29 A kifejezetten individuális fókuszú kutatások mellett hamar megjelentek azok a vizsgálatok és elemzések is, melyek az internetezés interperszonális hatásait kí- vánták felmérni. A szociális következményekkel kapcsolatban az internetkutatás kezdeti szakaszát az ún. redukciós hipotézis jellemezte. Rengeteg eredmény született arról, hogy az online kapcsolatok felszínesek, sokkal kevesebb pozitív hatással jár- nak, mint a valódi kapcsolatok, sőt gyakran a valódiakat szorítják ki, így csök kentve a szubjektív jóllét érzését. Az azóta eltelt évtizedekben azonban több fontos vál- 30 to zás történt: a kilencvenes években a fataloknak csak egy kis része volt online, ma pedig túlnyomó többségük napi szinten használja az internetet. Másrészt az akkori fatalok körében gyakran használt kommunikációs platformok, mint például a MUDs (Multi User Dungeons) vagy a chatszobák leginkább az idegenekkel való kommu- nikációt támogatták. A ma használatosak ezzel szemben (pl. Facebook) a már meg- lévő barátokkal való kapcsolatokra építenek. Az utóbbi pár év kutatásai ezért más képet mutatnak: az online kommunikáció a szubjektív jóllét emelkedéséhez vezet. Milyen módon? Az internet által segített önfeltárás modell több mediáló tényezőt is megnevez (lásd 1. ábra). 31 A gyakori online kommunikáció mélyebb önfeltáráshoz vezethet. Már 1996-ben leírták az internet hiperperszonális jellegét. Az elmélet szerint mivel az internetes 32 kommunikáció bizonyos szociális jeleket (pl. státuszra, hatalomra vonatkozó) csak redukált módon képes közvetíteni, illetve bizonyos modalitások jórészt hiányoznak (vizualitás, auditív jelek, taktilis ingerek, kontextuális jelek), az ott folyó interakció 28 Marie Evans schMidt – David BicKhaM – Brandy King – Ronald slaBy – Amy Branner – Michael rich: The Effects of Electronic Media on Children Ages Zero to Six: A History of Research. 2005. www. kff.org. 29 Begona gros: The impact of digital games in education. First Monday 8, 7. (2003) http://www. firstmonday.org/issues/issue8_7/gros/index.html 30 Robert Kraut – Michael patterson – Vicki lundMarK – Sara Kiesler – Tridas MuKopadhyay – William scherlis: Internet paradox. A Social Technology that reduces Social Involvement and Psychological Well-being? American Psychologist (9), (1998). 1017–1031.; Norman nie: Sociability, Interpersonal Relations, and the Internet: Reconciling Conflicting Findings. American Behavioral Scientist 45 (2001) 420–435. 31 Patti valKenBurg – Jochen peter: Social consequences of the internet for adolescents: a decade of research. Current Directions in Psychological Science 2009 18 32 Joseph Walther: Computer-Mediated Communication. Impersonal, Interpersonal, and Hyperpersonal Interaction. Communication Research 23 (1996) 13.