Page 169 - Kósa Éva – Médiaszocializáció

ujhelyi adrienn: Az internet mint szocializációs közeg 167 6. Szülő-gyermek kapcsolatok A digitális generációt leíró tanulmányok egyik kitüntetett terepe az internet szülő- gyerek kapcsolatra gyakorolt hatása. A bekövetkezett változások mértéke és iránya sok faktortól függ, fontos tényező például a gyermek és a szülők kora, illetve a szü- lő digitális írástudása, hozzáértése. A fatal gyerekkel rendelkező családokban gyak- ran a felnőttek technikai tudása is jobb, a gyerekek jelenléte tehát a szülő digitális írástudás-fejlődésének katalizátora lehet. A hozzáértés magasabb szintje aztán 51 csökkentheti az ismeretlentől való félelmet, vagyis egy pozitívabb attitűdöt eredmé- nyezhet a gyerek internethasználatával kapcsolatban. Fontos megemlíteni a szülői példamutatás szerepét is, a gyerekek internethasználatára ugyanis a szülők szokásai meghatározó mértékben hatnak. 52 A szülők szerepe egészen konkrétan tetten érhető az internethasználat szülői kontrollja, a mediáció kapcsán. A szakirodalom különböző stratégiákat azonosított. Egy elterjedt kategorizáció a következő: 1. aktívan résztvevő: a szülő beszélget 53 a gyerekkel a média használatáról, illetve annak tartalmáról, olykor a használat köz- ben, aktuálisan. 2. interakció-korlátozó: a szülő korlátozza a használat idejét és/vagy helyét, gyakran tiltás formájában. 3. technikai korlátozó: például szűrő vagy megf- gye lő szoftverek formájában. 4. fgyelő: a szülő jelen van a gyerek internethaszná- lata során, akár együtt is használják, megosztják az élményt, de a szülő nem feltét- lenül kommentálja azt. A szülők nagy része az aktívan részt vevő stratégiát tartja ideálisnak, melynek következményeképp a gyerekek általában kritikusabbak a médiatartalmakat illetően, de a stratégiák sikere nagyban függ a gyerek egyéni jellemzőitől, nemétől, korától és szocioökonómiai státuszától. A kutatások szerint valóban vannak jellemző kü- 54 lönbségek: az idősebb gyerekeket kevésbé kontrollálják, a többgyerekes háztartá- 55 sokban alacsonyabb a kontroll és a bevonódás, lányokkal gyakran autoritatív, fúk- kal inkább laissez-faire stratégiát alkalmaznak. 56 A témával kapcsolatban több magyar kutatás is létezik. Egy 2005-ös TÁRKI felmérés azt mutatta, hogy a megkérdezett több mint 2000 gyerek szerint család- 57 51 ságvári Bence (2012): EU Kids Online II: A magyarországi kutatás eredményei. http:// internethotline.hu/dokumentum/52/ITHAKA_EU_KIDS_Magyar_Jelentes_NMHH_Final_12.pdf 52 Uo. 53 Sonia livingstone – Ellen helsper: Parental Mediation and Children’s Internet use. Journal of Broadcasting & Electronic Media 52 (4), (2008) 581. 54 livingstone–helper i. m. (53. lj.). 55 Idézi Marin valcKe – Sara Bonte – Bram de Wever – Ian rots: Internet parenting styles and the impact on Internet use of primary school children. Computers & Education 55 (2), (2010) 454. 56 Regina van den eijnden – Renske spijKerMan – Ad verMulst – Tony van rooij – Rutger engels: Compulsive internet use among adolescents: bidirectional parent-child relationships. Journal of Abnormal Child Psychology 38 (1), (2010) 77. 57 Dencső Blanka (2005): Fiatalok és média 2005/05. www.tarki.hu/adatbank-h/katalog/dokument/ g40_doku.pdf