Page 173 - Kósa Éva – Médiaszocializáció

ujhelyi adrienn: Az internet mint szocializációs közeg 171 Csepeli és Prazsák arról ír, hogy ma már egy fordított szocializáció a jellemző, 72 vagyis míg korábban az idősebb generáció tanította meg a fatalabbat – szinte – mindenre, manapság ez néhány területen fordítva történik. Mivel az idősebbek kevésbé értenek a technológia használatához, gyakori az a vé- lekedés részükről, hogy a mai gyerekek intuitíve kiválóan használják a digitális esz- közöket. Ez azonban tévedés: nemcsak azért, mert a generáción belül is létezhet az ún. elsődleges digitális szakadék, vagyis nem minden fatal fér hozzá egyforma 73 mértékben a legújabb eszközökhöz, hanem létezik egy másodlagos digitális szakadék is, mely a használat minőségével kapcsolatos. Nem ugyanaz, ha valaki az internet felhasználásával képes jobb teljesítményt elérni vagy társadalmi tőkéjét növelni, azzal, aki számára az internetezés a „lövöldözős” online játékok szinonimája. Azt a komp- lex készségrendszert, mely elsősorban a digitális technológiák (kiemelten az internet) használatához szükséges, digitális írástudásnak nevezte el a szakirodalom. 8. Digitális írástudás Az „írástudás”, vagyis a társadalomban való boldogulás képessége mindig az adott kor igényeihez mérten létezik. Az ipari társadalom munkahelyein az emlékezés és ismétlés segítségével lehetett boldogulni, de a világ azóta nagyon megváltozott: ma sokkal összetettebb tudásra van szükség a sikerhez. 74 A digitális írástudás nélkülözhetetlenségét kevesen vitatják, arról azonban, hogy pontosan mit takar, már nincs megegyezés. Mint minden divatba jött szakkifejezés- nél, itt is jellemző, hogy mindenki mást ért alatta. Számos esetben ezt a készséget az internet vagy a számítógép használatának puszta tényével azonosítják, egysze- rűen technológiai tudásként kezelik (pl. a Nemzeti Szélessávú Stratégia, 2005), 75 így vizsgálata kimerül a különböző hardverek és szoftverek ismeretének felmérésé- ben. Viszonylag korán felmerült azonban az igény egy ennél árnyaltabb defnícióra, vagyis hogy az előbb említett, ún. számítógépes írástudáson kívül az információ keresésének, ellenőrzésének, integrálásának képességét (információs írástudás) is felmérjék. Az Európai Parlament és a Tanács például az egész életen át tartó tanu- láshoz szükséges nyolc kulcskompetencia között megnevezte a digitális kompeten- ciát is (2006/962/EK), mely „ötvözi az információ megszerzésére irányuló képes séget 72 csepeli György – praZsáK Gergő: Örök visszatérés? Társadalom az információs korban. Budapest, Jószöveg Műhely, 2010. 73 Eszter hargittai (2002): Second-Level Digital Divide: Differences in People’s Online Skills. First Monday, 7/4, firstmonday.org/issues/issue7_4/hargittai/index.html 74 Malcolm BroWn: Learning Spaces. In: Diana oBlinger – James oBlinger (eds): Educating the Net Generation. Boulder, CO, Educause, 2005. 132. 75 fáBián i. m. (66. lj.).