Page 177 - Kósa Éva – Médiaszocializáció

ujhelyi adrienn: Az internet mint szocializációs közeg 175 például az internettel kapcsolatos nemzeti és nemzetközi jogszabályok, az e-kor- mányzattal, e-demokráciával és e-gazdasággal kapcsolatos gyakorlati információk. Az ismeretek másik része ennél absztraktabb szintű: fel kell tudni ismerni a mé dium előnyeit és korlátait, valamint a társadalomban betöltött szerepét. A digitális írástudással kapcsolatos empirikus kutatások meglehetősen egyenlőt- lenül oszlanak meg: a technológiai és információs kompetenciák vizsgálata erősen felülreprezentált. A kutatások egy része önbevallásos kérdőíveket alkalmaz, rákér- dezve az informatikai készségekre, a különböző szoftverek ismeretére. Az így kapott eredményeket azonban fenntartásokkal kell kezelni. A Purdue Egyetemen 260 vélet- lenszerűen kiválasztott elsőéves hallgató töltött ki egy tesztet; a kitöltés előtt a részt- vevők 92%-a azt állította önmagáról, hogy magas szintű informatikai készségekkel rendelkezik, de az eredmény szerint 52%-uk nem tudta bizonyítani ezt. 84 A téma egyik ismert kutatója, Hargittai Eszter több módszert is használ az in- formációkeresésben mutatkozó különbségek feltárására. Egyik vizsgálatában kva- 85 litatív módszert alkalmazott: alanyai azt a feladatot kapták, hogy speciális informá- ciókat keressenek meg az interneten (letölthető zenét, gyerekrajzokat, egy helyi eseményről szóló hírt, adózáshoz szükséges űrlapot, információt politikai jelöltek álláspontjáról adott kérdésben…). A kutató megfgyeléses módszerrel, kísérleti kö- rülmények között regisztrálta és elemezte a klikkelések számát, a meglátogatott site-okat, az esetleges szóbeli kommenteket. Eredményei szerint legkönnyebb fel- adatnak a zenekeresés bizonyult, legnehezebbnek a politikai információ felkutatása (a vizsgálati személyek fele tudta megoldani). Legfontosabb tényezőnek a kor szá- mított, míg a 18–19 évesek minden feladatot meg tudtak oldani, a 60–70 évesek csak alig több mint a felét, de azt is kétszer-háromszor annyi idő alatt. És természetesen az iskolázottság és a gyakorlottság is befolyásolta az eredményeket. A kutatás ké- sőbbi szakaszában a szerző megalkotta a Digitális írástudás kérdőívet. A kérdőív 86 egy meglehetősen homogén mintán (az internetet sokat használó egyetemisták) tesz- telve is rámutatott fontos különbségekre: az iskolai eredmények és a szülők iskolai végzettsége számított törésvonalnak. Hasonló célokat szolgáló kérdőívek már korábban is születtek: a James Madison University az 2002-ben egy 60 itemes információs műveltségi tesztet (Information Literacy Test) fejlesztett. A kérdések kétharmada az alapszintű, a feladatok egy- 87 harmada a haladó szintű készségeket mérte. A legalább 65%-os teljesítményt elérő 84 Irvin R. KatZ – Alexius Smith MacKlin: Information and Communication Technology (ICT) Literacy: Integration and Assessment in Higher Education. Systemics, Cybernetics and Informatics 4 (2007) 50. 85 Eszter hargittai: A Framework for Studying Differences in People’s Digital Media Uses. In: Nadia Kutscher – Hans-Uwe otto (ed.): Cyberworld Unlimited. H.n., VS Verlag für Sozialwissenschaften/ GWV Fachverlage GmbH., 2007. 121. 86 Eszter hargittai: an update on survey measures of Web-oriented Digital literacy. Social Science Computer Review 1 (2009) 130. 87 dancsó i. m. (76. lj.).