Page 175 - Kósa Éva – Médiaszocializáció

ujhelyi adrienn: Az internet mint szocializációs közeg 173 vagy írhat egy szócikket a Wikipediára. Statisztikák szerint egyelőre a passzívabb, befogadóbb jellegű aktivitások sokkal elterjedtebbek, kevesen használják ki az in- ternet adta lehetőségeket arra, hogy maguk is szerzők/alkotók legyenek. 78 8.2. Kognitív készségek Vizuális írástudás. A képek korunkban betöltött kitüntetett szerepéről flozófai, tömegkommunikációs és pszichológiai kötetek tömege szól. A képekben való kom- munikációt, vagyis a képek, szimbólumok, ikonok, fotók és mozgóképek interpre- tálásának, használatának, értékelésének és előállításának képességét vizuális írás- tudásnak nevezték el. Idetartozik az emotikonok használata a kommunikációban, a vizuális instrukciók követése vagy a vizuális technika és design alapvető elemei- nek ismerete. A képekben olvasást gyorsabban és könnyebben képes az megtanulni, akinek jó a vizuális memóriája és az asszociatív gondolkodása, de tanulással bárki képes elsajátítani. 79 Információs írástudás. Az internethasználat egyik legfontosabb és legösszetettebb készsége az információ megtalálásával, ellenőrzésével és felhasználásával kapcsolatos, végső soron azt takarja, hogy ki milyen hatékonyan képes kihasználni a technológia nyújtotta lehetőségeket. Mindennek az alapja, hogy a felhasználó mennyire ismeri a webet: tudja-e, mi található meg online, mit érdemes egyáltalán keresni. A követ- kező lépés az információ megkeresése. Jelen pillanatban több mint egymilliárd web- oldal van a weben, ez összesen körülbelül 600 milliárd oldalnyi szöveget és képet 80 jelent. David Schenk meghatározása szerint „információs szmog”-ban élünk, ahol 81 az információ sokszor már nem segíti, inkább akadályozza az életünket. Ez a renge- teg információ önmagában ugyanis nem teszi informálttá az embert, ha nincs birto- kában az információ megtalálásának és rendszerezésének képessége. Ehhez tudni kell például, hogy milyen speciális keresőprogramok léteznek, melyiknek mi az erőssége, gyengesége, és el kell tudnia dönteni, hogy adott esetben melyik a legalkalmasabb. Az információs írástudás következő összetevője az információ ellenőrzése: a kritikai gondolkodás, az információ hitelességének megítélése, a hamis, irreleváns, torzított információk kiszűrése. Ez azért különösen nehéz, mert nemcsak szövegekkel, hanem képekkel, mozgóképekkel és hangfelvételekkel is foglalkoznunk kell. Az internet különösen alkalmas közeg a hamis vagy kifejezetten ártó szándékú információ ter- jesztésére. Klasszikus példa az ILOVEYOU vírus terjedése 2000-ben, mely a Fülöp- 78 NRC, VMR Kids, 2008. nrc.hu 79 Yoram eshet-alKalai: Digital Literacy: A Conceptual Framework for Survival Skills in the Digi- tal Era. Journal of Educational Multimedia and Hypermedia 13. (2004) 93. 80 Internetlivestat.com 81 David schenK: Data Smog – Surviving the Information Glut. San Francisco, Harper, 1997.