Page 170 - Kósa Éva – Médiaszocializáció

168 Médiaszocializáció jukban sem az internetezés mennyiségére (79%), sem az engedélyezett internettar- talmakra vonatkozóan (85%) nincs szabály. A 2012-es Eu Kids Online eredményeiből kiderül, hogy a gyerek életkora, a szü- lő digitális kompetenciái és a szülői mediációs stílus összefügg. A fatalabb gyere- keknek több tevékenységet tiltanak meg, a személyes információk megosztását azon- ban minden életkorban erősen igyekeznek megakadályozni, mely tiltás nem minden esetben hatásos. A szülő gyakran arról sem tud, hogy a gyerek egyáltalán interne- tezik. A hozzáértő és az egyáltalán nem internetező szülők nagyjából hasonló mér- tékben engedékenyek, míg a netező, de kevésbé hozzáértők szigorúbbak, inkább próbálnak szabályozni. Önbevallás szerint a szülők háromnegyede beszélget a gye- rekével arról, mit csinált az interneten, a szülők fele pedig ellenőrzi az előzményeket is. A szülők ötöde használ szűrőszoftvereket, illetve tizedük olyan programot, amely- lyel korlátozható az interneten töltött idő. A szülők nagy része úgy érzi, tanácsai (szabályai, tiltásai) következtében hatékonyabb lett a gyerek internethasználata. 58 Egy fókuszcsoportos vizsgálat kifejezetten a legfatalabbakra, az óvodások mé- diahasználatára koncentrált. Eredményei azt mutatják, hogy az internetezés ebben 59 a korban még kimerül egy-egy erőszakos tartalomtól mentes játék használatában, esetükben nem jellemző a rendszeres internethasználat, aminek oka részben a szü- lői tiltás. A kutató azt is hozzáteszi, hogy ennek ellenére a gyerekek tisztában van- nak az abban rejlő lehetőségek sokszínűségével: „az internet az a dolog, ahol min- denféle oldalt lehet nézegetni”, „az interneten rengeteg dolog van, például, hogy hány ember él a földön”, „az internet az, hogy megjelenik a Google, amibe beírhat- juk azt, amire kíváncsiak vagyunk” idézi a szerző a megkérdezett óvodásokat. Kósa Éva és László Miklós 2011-es vizsgálata azt mutatja, hogy ugyan a szülők 60 aggódnak a médiahasználat miatt, de nem nagyon avatkoznak bele abba, hogy gye- rekeik milyen tartalmakhoz és mennyi időben férjenek hozzá. Kifejezetten az in- ternethasználatra vonatkozó eredményeik szerint: „a tizenévesek internetes közös- séghez való csatlakozását 48%-ban nem korlátozzák, 20% szülői felügyelettel re gisztrálhatja magát, 32% pedig nem engedélyezi az ezeken az oldalakon történő regisztrálást.” 61 Egy 2014-ben megjelent cikk azt állapította meg, hogy a számítógép- és inter- 62 nethasználatra vonatkozó korlátozások jó része időalapú, kevés vonatkozik magára a tartalomra. A szülők többsége sem személyes jelenléttel, sem technológiai kontrol- lal nem próbálja segíteni a médiaértést, vagy tompítani a negatív hatásokat, mely jelenséget a szerzők azzal magyaráznak, hogy a szülői erőforrások nem elégségesek. 58 ságvári i. m. (51. lj.). 59 antalócZy Tímea – pörcZi Zsuzsanna – vasKuti Gergely: Óvodások távirányítóval. Kultúra és közösség 1–2. 2012. 143. 60 hercZog Csilla: „A médiaélményt nem elfedni, hanem felfedni kell!”. Iskolakultúra 1 2012 101 61 hercZog i. m. (60. lj.) 102. 62 MihaliK Árpád – sZaBó Éva – Kovács Péter: A gyermekek számítógép- és internethasználatára irányuló szülői módszerek vizsgálata. Alkalmazott Pszichológia 1. 2014. 47.