Page 171 - Kósa Éva – Médiaszocializáció

ujhelyi adrienn: Az internet mint szocializációs közeg 169 Az eredményeket összefoglalva úgy fogalmaznak, hogy: „a szülők egyfelől passzívak, ami főként a felügyelet hiányában testesül meg, másfelől aktívan korlátoznak, bün- tetnek, ritkábban pedig jutalmaznak az internet tiltásával vagy engedélyezé sével.” 63 A kutatások egy másik fókusza az, hogy hogyan hat a gyermek internethaszná- lata a családi életre Több kutatás is arról tett tanúbizonyságot, hogy az internet 64 nem szigeteli el egymástól a családtagokat, hanem inkább közös időtöltésként funk- cionál, képes elősegíteni a kommunikációt például nagyobb földrajzi távolság ese- tében, vagy éppen közös beszédtémául is szolgálhat. A 2006-os World Internet 65 Project magyar eredményei szerint a válaszolók 80%-a úgy vélte, hogy egyáltalán 66 nem jellemző, hogy az internet miatt elhanyagolnák egymást a családtagok. Ahogy már említettük, az idő múlásával a felmerülő problémák, konfiktusok jellege is megváltozik. Míg korábban a digitális bevándorlók és a digitális bennszü- löttek szembenállása jellemezte az internethasználat kapcsán leírt problémák értel- mezési keretét, manapság már arra is fgyelnünk kell, hogy mi történik akkor, ha a digitális generáció egyes tagjai maguk is szülővé válnak. Hogyan változik meg ennek hatására a szülő-gyerek kapcsolat? Mi történik, ha már a szülői oldalon is bennszülöttek lesznek? Megértőbbek, megengedőbbek lesznek a technológiahasz- nálattal szemben? Vagy épp mivel értenek hozzá, jobban tudnak majd határokat szabni? Vagy új törésvonalak keletkeznek? Első és többedgenerációs bennszülöt- tekről beszélhetünk majd? A szülővé válás folyamatában a technológia pozitív ha- tásokkal is bírhat: talán a digitális szülők élvezhetik az összekötöttség és a térbeli kö tött sé gektől való megszabadulás előnyeit is. Egy kutatás azt mutatta ki, hogy 67 azok a kisgyermekes anyák, akik blogot írtak mindennapjaikról, kevésbé érezték úgy, hogy magukra maradtak, kevésbé voltak magányosak és depressziósak, keve- sebb házastársi konfiktusuk volt, és kevesebb bizonytalanságot éltek át szülői ké- pességeikkel kapcsolatban. A másik szülő-gyerek online együttéléshez kapcsolódó kérdés ma még nem ver nagy sajtóvisszhangot, de hosszú távon fontos következményei lehetnek. Egy ame- rikai kutatásban több mint 4000 szülőt kérdeztek meg, akik kétharmada bevallot- 68 ta, hogy gyakran posztol képeket saját gyerekeikről, és rendszeresen beszámol nagy nyilvánosság előtt azok életének bizonyos eseményeiről. Érthető az igény, hogy 63 MihaliK i. m. (62. lj.) 55. 64 A témára itt csak röviden utalok, de a későbbiekben részletesebben is taglalom, hiszen médiahasz- nálati szempontból kifejezetten fontos területről van szó. 65 csüllög Krisztina: Szabadidős netezés: társasan vagy magányosan? Információs társadalom 12 (2), 2012. 24. 66 fáBián Zoltán: Digitális írástudás: a számítógép és az internethasználat elterjedtségének társadal- mi jellemzői Magyarországon. Társadalmi riport 7 (1) 2002. 152. 67 Brandon T. Mcdaniel – Sarah M. coyne – Erin K. holMes: New Mothers and Media Use: Associations Between Blogging, Social Networking, and Maternal Well-Being. Maternal and Child Health Journal 16. 7. (2012). 1509. 68 Nielsen, 2012. nielsennetratings.com