Page 194 - Kósa Éva – Médiaszocializáció

192 Médiaszocializáció A személyes tapasztalat hiánya folytán viszont nem biztos, hogy képesek vagyunk megérteni dolgokat. Gerald Hüther német agykutató és neuropszichológus gondola- tait idézzük ezzel kapcsolatban: „Ma már nem vagyunk képesek felfogni, hogyan 29 is működnek lényegében a hétköznapi használati tárgyaink. Régebben másképp volt ez. Minden készülék érthető volt. A bicikli, a gőzgép, még az autó is. Egy gyerek szét tudta szerelni a vekkert, megvizsgálhatta a belsejében található fogaskerekeket – és ezzel megfejthette a mögötte lévő mechanizmust. Ma, az információs társada- lom korában a dolgok gyakran oly bonyolultak, hogy az okot és okozatot csak ne- hezen vagy egyáltalán nem tudjuk felfogni. (…) Például, hogy miért is mozog a nyíl a képernyőn jobbra, ha mozgatjuk az egeret. Az értelmi összefüggésnek ez a hiánya azt eredményezi, hogy a gyerekeket egyszer csak nem fogja érdekelni a kauzalitás. Ez az emberi agy fejlődésének egyszerű konzekvenciája. Kvázi megtanulják, hogy a dolgokat a mögöttük rejlő értelem megragadása nélkül kell elfogadniuk.” 3.2.2. Facebook-hatások A közösségi oldalak napjainkat jellemző intenzív használatával egyre inkább elmo- sódnak a határok az ismeretségi kör (valamilyen szinten a család is) és a média között. Mind az ismerősök, mind a médiaszereplők élete, cselekedetei, gondolatai folyamatosan követhetővé váltak. A hétköznapi emberek számára minden eddiginél könnyebb lett kedveltté, népsze- rű vé, irigyeltté válni a közösség szemében, olyanok is a fgyelem középpontjába kerülhetnek, akik a valós életben nem, vagy kevésbé lennének képesek társaikkal kommunikálni. A személyes imázs a lájkok, megjegyzések hatására könnyen és gyorsan alakítható (azok a képek, bejegyzések, amik nem aratnak sikert, azonnal eltávolíthatók stb.). Ugyanakkor a közösségi oldalak használata egy idő után (tapasz- talat, növekvő ismeretek) hozzájárulhat egy reálisabb kép kialakulásához: megis- merjük a közösségünk tagjait, kiderül az igazság (a közösség hamar felfedheti a túl- zásokat, hazugságokat, a mások által feltett képeken nem csak az előnyös oldal látszik stb.). „A média elsődleges kulturális szerepe a különbözőség és az azonosság örök és végtelenített játékának működtetése, ami az általa okozott öröm és bosszúság forrása, és végső soron ez 30 adja a nyilvánosság megteremtésének jelentőségét is.” A közösségi média megteremtette saját sztárjait, a hagyományos média szerep- lőit pedig közelebb hozta a közönséghez. Korábban a hírességekről csak szűrt hírek jutottak el az emberekhez, manapság az ő életükbe is szinte folyamatosan belelát- 29 Részlet az Élet és Tudomány 2009. évi 13. számában olvasható interjúból, melynek címe: Virtuális világok bűvöletében, http://gyerekmusor.blog.hu/2012/11/03/virtualis_vilagok_buvoleteben 30 Myat i. m. (25. lj.).