Page 195 - Kósa Éva – Médiaszocializáció
P. 195
lásZló MiKlós – danó györgyi: Akik példaképek és akik nem 193 hatunk. Egyfelől hatalmas mennyiségű tartalmat generál maga a közönség is, más- felől a médiaszereplők a közösségi térben történő közvetlen megjelenéssel – még akkor is, ha ez prof kommunikációjuk szerves része – közelebb kerülnek, emberib- bé, megközelíthetőbbé válnak. A közösségi média azon túl, hogy önálló információs forrás, fontos szerepet játszik az egyéb médiumok által generált tartalmak továbbosztásában is (pl. tévés tartalmak a videómegosztó oldalakon), ezáltal pedig a médiahatás fokozódik. Ezeknek a folyamatoknak a gyerekekre, fatalokra gyakorolt hatásai még nem tisztázottak. Számos kutatás szól a közösségi oldalak használatának káros és veszé- lyes oldaláról (amik természetesen nem elhanyagolhatóak), de nem csak negatív hatásai vannak (ezek nagyrészt átfedést mutatnak az internethasználat előnyeivel). Néhány példa: diverzifkáltabb vélemények megjelenése (akár egy-egy témában pl. kisebbségeké, akár vásárlói vélemények vs. gyártói információk), több szempontú hírtálalás, szabadabb információáramlás, az elszigetelt helyeken/településeken élők bekapcsolódási lehetősége közösségekbe (pl. kulturális elszigeteltség csökkenése), tanulást/kreativitást segítő lehetőségek, a kommunikációs képességek, illetve írás- olvasási készségek fejlesztésének lehetősége, az empátia növekedése, magasabb 31 bizalomszint, aktívabb civil és politikai tevékenység stb 32 Ugyanakkor megjegyzendő, hogy Molnár Attila Károly azt írja: „Bár a társas 33 médiától sokan várták a részvételi és/vagy tanácskozó demokrácia virágba szökését, az biztosan nem következett be.” A veszélyek és káros hatások miatt e kérdésben is kiemelendő az oktatás szerepe. Önmagában a közösségi oldalak használata nem feltétlen káros, a felelőtlen haszná- lat, a kellő ismeretek hiányában (pl. biztonsági beállítások) elkövetett hibák viszont potenciális veszélynek teszik ki a fatalokat. 3.3. Szülők és tanárok a virtuális világban Az internettel és a kütyükkel kapcsolatos ismeretek, ezek használata és a használat módjai jelentős mértékben változtatták meg a gyerekek kapcsolatát környezetükkel. Általános jelenség, hogy a fatalok jobban értenek az internethez, mint szüleik vagy tanáraik (itt megjegyzendő, hogy hazánkban a pedagógusok zöme negyven éven felüli; a harminc év alatti tanárok aránya 2001-ben 16% volt, 2010-ben pedig már csak 9%). Vajon követendő példa marad-e a fatalok számára az a szülő, tanár, aki 34 31 http://zipp.hu/tech/2011/08/09/a_facebook_karosan_hat_a_tinikre_de_empatikusabba_is_teszi_ oket 32 http://index.hu/tech/2011/06/17/valodi_baratsagokat_is_erosit_a_facebook 33 Molnár Attila Károly: Arctalan hangok. In: Lányi András – LásZló Miklós (szerk.): Se vele se nélküle? Tanulmányok a médiáról. Budapest, CompLex, 2014. 55. 34 www.koloknet.hu/iskola/pedagogus/eloregszik-a-pedagogus-tarsadalom/