Page 196 - Kósa Éva – Médiaszocializáció

194 Médiaszocializáció kevésbé ért az internethez, a kütyükhöz, mint maga a gyermek? Míg az „internetelőt- ti” korban a gyerekek természetes információéhségüket szüleik kérdezgetése által csillapították, manapság gyakori, hogy inkább az interneten keresgélnek, „kigug- liz zák”, vagy a Wikipédián néznek utána egy-egy kérdésnek. A tanárok esetében míg egy részük idegenként mozog az online világban, más pedagógusok fent vannak a Facbookon – diákjaik akár lehetnek barátaik, beállításoktól függően követhetik mindennapjaikat, beleláthatnak magánéletükbe, követhetik gyermekeik életét stb. Az internet és a közösségi oldalak nyújtotta lehetőségek segítségével a diákok már nemcsak papírfecniket küldözgetve a padok takarásában, az iskolai szünetekben a folyosón sugdolózva, vagy tanítás után az iskola épülete előtt beszélhetik ki, ér- tékelhetik a tanárokat, hanem lényegében folyamatosan bárhol, bármikor. Az elmúlt idők – részben az információs technológia generálta – változásai a szülők, tanárok ma gabiztosságának csökkenéséhez vezettek. Kósa Éva ezt „elbizonytalanodó szü- 35 lő és nevelő” szindrómának nevezi, és a következőképp ír róla: „Ingoványossá vált a talaj, amin állva a szülők és a felnőttek általában (így a tanárok is) meggyőződés- sel, hitelesen és kielégítően tudják interpretálni az utódoknak a körülöttünk lévő világot. Azt a világot, melyben a média átjárja a fatal korosztály mindennapi ta- pasztalatait, melyben a média játssza a főszerepet az információszerzésben, a szó- rakozásban, a kapcsolattartásban, és még számos egyéb területen.” Rámutat arra is, hogy a tekintélyvesztés következményeképp a szülők, nevelők egyre inkább barát- ként igyekeznek kapcsolatot építeni a fatalokkal. A 2013-ban 10–23 év közötti amerikai fatalok és szüleik körében végzett felmé- rés rámutatott, hogy a szülők 62%-a nem hiszi, hogy gyermeke komoly bajba 36 kerülhet az interneten, és 80%-uk nem is tudja, hogy miképp tudná kideríteni, hogy csemetéje mit csinál a világhálón. A megkérdezett szülők 66%-a nyilatkozott úgy, hogy kevésbé tud eligazodni az internet és a kütyük világában, mint saját gyerme- ke. (Külön érdekesség, hogy a legfatalabb gyermekek szülei közt a legmagasabb az így gondolkodók aránya: 10–12 éves fatalok szüleinek 78%-a, a 13–17 évesekének 66%-a, míg a 18–23 évesekének 54%-a mondta ezt.) 2013-as kutatásunkban megkérdeztük a tinédzsereket, hogy szüleik hogyan vi- szonyulnak netes tevékenységeikhez. Hat különböző szülői tevékenységet soroltunk fel, ezek közül az együtt netezés volt a leggyakoribb, az esetek 55%-ában fordult már elő, továbbá minden második fatal mondta, hogy szüleikkel szoktak arról be- szélgetni, hogy mit csinálnak a neten. 35 Kósa Éva: A média: a változások oka vagy eszköze? In: lányi András – lásZló Miklós (szerk.): Se vele se nélküle? Tanulmányok a médiáról. Budapest, CompLex, 2014. 201. 36 http://www.mcafee.com/hk/about/news/2013/q2/20130604-01.aspx, http://www.mcafee.com/us/ resources/reports/rp-digital-deception-survey.pdf